Irodalmi Szemle, 2001
2001/10 - HAGYOMÁNY - Vércse Miklós: Ismét híd köti össze Párkányt és Esztergomot
Hagyomány Ismét híd köti össze Párkányt és Esztergomot Visszatekintés Kedvező természeti adottságainak köszönhetően vidékünk lakott volt a legrégibb időktől fogva. Erről tanúskodnak a régészeti ásatások. A leletek között virágzó cserekereskedelemre utaló tárgyak is előfordultak. Ennek bizonysága szerint az itteni népesség a Dunántúl népeivel közös kultúrkörhöz tartozott. Ismerniük kellett tehát a folyón való átkelés módjait. Mindenek előtt a gázlókat, de a farönkök, tutajok, ladikok használatát is. A névleg is ismert törzsek közül a nagy népvándorlás idején éltek itt kelták, germánok, rómaiak, avarok, ószlávok. majd őket követte a honfoglaló magyarság. Ezt követően már állandó rév működött a Dunán. Ugyanis I. Géza 1075-ben „10 háznép hajóst” adományozott a garamszentbenedeki apátnak az itteni rév működtetésére. II. Endre pedig 1215-ben elrendelte, hogy az errefelé utazóknak, kereskedőknek itt kell átkelniük a Dunán. Török hajóhidak A török időkben hadműveletek színtere lett ez a vidék is. A Duna képezte akadály gyorsabb leküzdése érdekében hajóhidak épültek. Esztergom és Párkány (akkor még Kakat) között az első hajóhidat Szinán török építész 1585-ben létesítette. Közel 100 évig volt használatban. írás szól róla, hogy Köprülü Mehemet 1663-ban cölöphidat veretett itt. Valószínű azonban, hogy ez csak a hajóhídhoz csatlakozó parti rész volt. A külhoni utazók (Lübenau 1587, Brown 1683) leírása szerint a hajóhíd 54 tömlőhajón állott. A vesztes párkányi csata után a menekülő törökök súlya alatt darabokra szakadt. Repülőhíd Ezután közel egy évszázadig rév bonyolította le az átkelést a Dunán. A gazdasági fellendüléssel járó megnövekedett forgalom szükségessé tette a folyók korszerűbb és gyorsabb átjárhatóságát. Ebben a korban erre a célra legújabb alkalmatosság a repülőhíd volt. A pozsonyi, a budai és a komáromi után 1762-ben Esztergom és Párkány között is forgalomba állították. Ezzel aránylag gyorsan, 6-8 perc alatt lehetett a folyót átszelni. Télvíz idején nem üzemelt. Ismét hajóhíd A 19. század közepén megnövekedett forgalom szükségessé tette az átkelések újabb korszerűsítését. Pest és Buda között már 1767-ben, Pozsonynál 1825-ben és Komáromnál 1837-ben állandó hajóhíd épült a repülőhíd helyett. Persze a török koriaknál korszerűbb kivitelben. Itt már nem tömlőhajók, hanem 11 öl hosszúságú (cca 20 m) fából készült hajók (40 db) képezték a híd
