Irodalmi Szemle, 2001
2001/7-8 - TALLÓZÓ - Halász Péter: Szükségünk van-e a hagyományra a harmadik évezredben?
TALLÓZÓ településszerkezet célszerűen kínálkozik a ház körüli állattartás környezetszennyezési problémáinak megoldására. A falusi építészetben olyan jelentősége is volt a hagyománynak, hogy abban mindenki el tudott igazodni, megtalálta a számára legmegfelelőbb változatot. A falusi házak építésének minden falubeli mestere, vagy legalábbis ismerője volt. Mint a művészettörténet zárt korszakaira jellemző, aki építkezett, ebben a stílusban gondolkodott. Életformája ezt tette indokolttá, ebben a környezetben kialakult ízlése ezt tartotta szépnek. Eszébe sem jutott, hogy ne így építse fel a házát. A hagyomány biztonságot jelentett számára, amelyben az ügyefogyottabb ember is el tudott igazodni, nem kellett mindenkinek egyéni ötletessége vagy ötlettelensége, ízlése vagy ízléstelensége szerint építkeznie. 3. Hagyományos társadalmi szerveződések. A XIX. század második felétől alakultak ki hazánkban is erőteljesebben a civil szervezetek különböző formál A vallási, társadalmi, gazdasági és kulturális alapokon formálódó szervezetek célszerűen tagolták a társadalmat, hasonló érdeklődésű és érdekeltségű közösségeket hoztak létre. 1948 után a diktatúra elsöpörte ezeket a hagyományos társadalmi szervezeteket, most kell működésüket újból feltámasztani. A civil társadalmi szerveződéseknek volt belső önkormányzatuk, az emberi szolidaritás tartotta őket össze, az, hogy az emberek megbíztak egymásban. Fontos, hogy megismerjük ezeknek az egykori helyi szervezeteknek a szellemiségét, és magunkba szívjunk belőle annyit, amennyi szükséges, hogy érzéseinket, gondolatainkat ehhez igazítsuk, ha — a mottóként szereplő kodályi gondolat értelmében — újjá akarjuk építeni társadalmunkat. 4. Helytörténeti hagyományok. A hely ismerete rendkívül fontos, ha a pedagógus közelebb akarja hozni a diákokhoz a történelmi eseményeket, a köztörténetet. A helytörténet az országos történelem hajszálgyökérzete, amelynek számottevő eleme a szájhagyomány. A szülőföldhöz való kötődés erősítése érdekében is fontos volna, hogy minden település ismerje meg múltját, s látható jelekkel örökítse meg annak emlékeit. Összefoglalóan megfogalmazhatjuk, hogy a hagyomány elsősorban nem formai elemeket jelent, hanem a célszerűséget, a földrajzi, társadalmi, természeti körülményekhez való alkalmazkodást. Magyarán az egyén és környezete optimális viszonyát jelenti a hagyomány. VI. Milyen jelentősége lehet a hagyománynak a XXI. században, vagy ha úgy tetszik, a harmadik évezredben? Elsősorban talán az, hogy a hagyományban kereshetjük és találhatjuk meg a kollektív értékek folytonosságát. A természetes, belső törvényei szerint fejlődő társadalom, akármilyen külső, idegen hatások érik is, békés, civilizált körülmények között fel tudja dolgozni ezeket, és hagyományaiba építve képes megvalósítani szerves fejlődését. A mi népünk számára, amely rengeteg külső hatásnak volt (és van) kitéve, és a változások rendszerint véres megrázkódtatások között következtek be, különösen fontos, hogy visszakanyarodjon a hagyományaihoz, hogy a folytonosságát megőrizze, identitását megvalósítsa. Ezért írja Kodály Zoltán, hogy „Amikor egy ledöntött nemzet újjá akarja magát építeni, szüksége van
