Irodalmi Szemle, 2001
2001/7-8 - TALLÓZÓ - Molnár Jenő; Magyar tudományos kutatók és műhelyek Magyarország határain túl
TALLÓZÓ A STRUKTÚRA NÉHÁNY VONÁSA A kutatók névsorából kitűnik, hogy a nők aránya e társadalmi csoportnak alig 13,5 százalékát teszi ki. Különösen a természettudományokat művelők között elenyésző a számuk (5 százalék); némiképp többen vannak a társadalomtudományok művelői (25 százalék). Az átlag életkor tudósainknál magas, meghaladja a hatvan évet, helyenként a hetvenet és a nyolcvanat is. A tudományos alkotás nyilván sokévi felkészülést és tapasztalatot igényel, de meggyőződésünk, hogy napjaink információrobbanása és a felsőfokú oktatás eddig nem ismert térhódítása csökkenteni fogja a kutatók közösségének átlagéletkorát. A nagy tudományterületek (természet-, társadalom- és élettudomány) szerinti megoszlás általában kiegyensúlyozott. De ez csak globális szinten és általában van így. Kutatótípusok szerint és regionálisan is más már a helyzet. Az autochton kutatók sorában több a társadalomtudományt művelő, mint az emigráns kategóriában. E jelenségnek nyilván megvan a maga magyarázata, hiszen nem mindegy, hogy az ember szülőföldjén él-e, ahol Petőfi szavai szerint, minden kő történelemről beszél, avagy idegenben. A kutatók születési helyét illetően két várost emelünk ki mint olyant, amely művelődési szerepe által jelentősen gyarapította a határon túli tudósok számát. Budapestről és Kolozsvárról van szó. Az Egyesült Államokban élő magyar kutatók több mint fele a magyar fővárosban született, Erdély magyar kutatóinak közel egynegyedét pedig a „kincses város” adta. A kutatók egy része az MTA tiszteleti és külső tagja. E két tisztség között a különbség csak formai: az első régebbi cím, a másodikat pedig csak 1990-től adományozzák. Jelenleg a világon 145 ilyen tag van: 52 százalékuk Észak-Amerikában, 43 százalékuk Európában él. Az amerikai tiszteleti tagok közé tartozik a két magyar Nobel-díjas, Oláh György kémikus és Harsányi János közgazdász, valamint Teller Ede, a világhírű atomfizikus. Románia az MTA külső és tiszteleti tagjainak száma szerint az Egyesült Államok után a második a világon. REGIONÁLIS ELTERJEDÉS Amint a kontinensek szerinti megoszlásnál már tapasztaltuk, a határon túli kutatók bizonyos térségekben tömörülnek. Földrajzi elterjedésük tehát nem folytonos, hanem megszakított. E tömörülés három nagy régióját különböztetjük meg: a Magyarországgal szomszédos államok térségét (Ausztria nélkül) és azon belül a Kárpát-medence széles peremi gyűrűjét; az Európai Unió országait Svájccal együtt, és Észak-Amerikát, pontosabban az Egyesült Államokat és Kanadát. E három nagy térségben a magyar kutatók 93 százaléka él. Sorrendben: a szomszédos államokban 39 százalék, Amerikában 30 százalék és az EU-ban 24 százalék. A szomszédos államok között messze Romániáé az elsőség, pontosabban Erdélyé, ugyanis Kárpátokon túl csupán Bukarestben és Iasi-ban élnek magyar kutatók (a 298-ból 14+1). Következik Jugoszlávia a
