Irodalmi Szemle, 2001
2001/7-8 - TALLÓZÓ - Molnár Jenő; Magyar tudományos kutatók és műhelyek Magyarország határain túl
TALLÓZÓ Molnár Jenő Magyar tudományos kutatók és műhelyek Magyarország határain túl A magyar kutatók külföldön című kiadvány, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön elnevezésű Elnöki Bizottsága adott ki 1998-ban Berényi Dénes szerkesztésében és Tóth Pál Péter adatgondozásában, az anyaországon kívül élő és tevékenykedő magyar tudományos kutatókkal foglalkozik. Nem könyvismertetésre vállalkozunk, hanem e kiadványban található adatok elemzésére, értelmezésére és földrajzi vizsgálatára. A geográfiai szemlélet mindenekelőtt azt jelenti, hogy a kérdéses kutatókat területi leosztásban tanulmányozzuk, párhuzamba állítva azok csoportosulásait. A földrajzi megközelítés feltételezi azonban a kutatók sajátos jegyinek vizsgálatát is, valamint azok térben való mozgását. A struktúra és a mobilitás ismerete nélkül nem lehet szó tudományos analízisről és még kevésbé szintézisről. Az általunk használt forrás a következő adatokat tartalmazza: a kutató neve, amiből a neme is megállapítható, születési helye és éve, nagyobb és szűkebb szakterülete, munka- és lakóhelye, tudományos fokozata. Tanulmányunkban ezekre az adatokra támaszkodva közöljük megállapításainkat, hiszen az adat csak feldolgozva válik információvá. A könyv adatainak hitelessége kívánnivalókat hagy maga után, a kutatók névsora az adatgyűjtés nehézségei miatt sem teljes, és az adattár sem mentes egyes kisebb pontatlanságoktól. Ez azonban az ismertetett jelenségek valóságát már általános jellegüknél fogva sem csorbítja. Forrásunk a kutatókat országok szerint mutatja be. Ez megkönnyíti az adatok kontinensek, országcsoportok, fejlett és fejlődő világ szerinti elosztását. Ami azonban a különböző szintű régiók és helységek szerinti csoportosítást illeti, az már munkásabb műveletnek bizonyult. Vizsgálatunk alanyáról szólva kutató az, aki tudopmányos megközelítéssel a gyakorlati és szellemi valóság valamely jelenségének feltárásán munkálkodik. E törekvés feltételezi a kutatás eredményeinek közzétételét, ami gyakran tudományos fokozat elérését teszi lehetővé. Ismert az a szoros kapcsolat, ami a kutatómunka és az oktatás, de különösen a felsőfokú oktatás között áll fenn. Az önálló kutatást is végző tanár hatékonyabban tanít, és a fejlesztésnek is inkább hasznára válik, ha a kutatás egyetemi miliőben történik. Nem véletlen, hogy Magyarországon például 1995-ben a kutató-fejlesztő műhelyek 77 százaléka egyetemen működik. A tudományos kutatók valamely ország vagy nemzet elitjéhez tartoznak.
