Irodalmi Szemle, 2001

2001/7-8 - VISSZHANG - Fónod Zoltán: Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában (tanulmány)

Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában

elhallgassuk, néhány hónappal korábban, Prágában, a Cseh- és Morvaországba deportált magyarok számára Jó Barát címmel (1948. július 28. és 1949. április 10. között) hetilapot adott ki a Földművelési és Népjóléti Minisztérium. A Jó Barát, amellett, hogy segítette az elszakított családok egyesülését, a családtagok megkeresését (ebből a szempontból fontos és hasznos „emberbaráti” szerepet vállalt), teljesítette megbízóinak azt a szándékát is: rávegye a szülőföldjükről elüldözött magyarokat a cseh határvidéken való letelepedésre és a mezőgazda- sági munkákban való részvételre. Az újság „különleges” szereposztásban a magyarellenes politikai élet szócsöve volt, a tájékoztatás és a véleményformálás szerény igényeivel együtt. Lényegében a csehszlovákiai politikai élet és a kormány „gyarmatosító” törekvéseinek a sajátos terméke volt, melyet sajtóhagyománnyá avatni teljességgel képtelenség... Az elsőbbség vállalásában ugyanis aligha lehet formai szempontok szerint igazodni, a hagyományok dolgában és a szellemi örökség kérdésében sokkal körültekintbőben kell eljárnunk, mivel e téren az emberi természet kényesebb szempontok szerint szokott igazodni.

Az Új Szó megjelenésekor rendkívül nagy népszerűségnek örvendett. Viszonylag nagy példányszámban (mintegy kilencvenezer példányban) adták ki. Hetilapként 1949. április 30-ig jelent meg. 1949. május 1-től politikai napilap, 1952. május 21-től Szlovákia Kommunista Pártjának a sajtóorgánuma. A rendszerváltás után 1990 januárjától baloldali napilap, február végétől pedig független napilapnak, illetve „szlovákiai magyar napilapnak” nevezi magát. Megalakulását követően (1950 és 1951-ben) munkatársai szerkesztésében jelent meg a Tavasz, Nyár, Ősz, Tél című magazinszerű kiadvány. Egy ideig a hiányzó ifjúsági lap szerepét is pótolták azzal, hogy 1949. május 7-től hetente Ifjúsági Szemle címmel melléklet jelent meg. Az első irodalmi pályázatot is az Ifjúsági Szemle hasábjain hirdették meg (1949- június 12).

A magyar sajtórendszer 1950 márciusától formálódik, előbb a Szabad Földműves, majd 1950 szeptemberétől a Pionírok Lapja (1968-tól Tábortűz) jelenik meg. 1950 végétől 1953 közepéig műsorfüzet jelleggel az Alkotó Ifjúság jelent meg. 1951 októberétől adták ki a Fáklya című havilapot (a Csemadok kulturális és politikai folyóiratát). Ennek megszűnése után (1956) a folyóirat irodalom- és kultúraszervező szerepét A Hét (később: Hét) vette át. Az Irodalmi Szemle megjelenésével (1958) a leghosszabb életű kisebbségi magyar folyóirat kezdte meg működését Csehszlovákiában. A Csehszlovák Rádió (később: Szlovák Rádió) 1948 végétől közvetít magyar nyelvű műsort.

A csehszlovákiai magyar irodalom harmadik korszaka 1948 decembere után jóformán a „semmiből” indult. Az elüldözött írók, költők, értelmiségiek helyét egy új nemzedék vette át, ők vágtak neki (jobbára felkészületlenül és tapasztalatok hiányában) az irodalomszervezés gondjának. Az idősebb nemzedéket Fábry Zoltán, Egri Viktor, Szabó Béla, Csontos Vilmos, L Kiss Ibolya, Sas Andor, majd a később jelentkező Rácz Olivér, Dávid Teréz és Ordódy Katalin képviselte. Az ismert és azóta beérkezett írók közül az elsők között szólalt meg Egri Viktor (1949. március 5.), Gály Olga (1949. húsvéti szám), Gyurcsó István (1949.augusztus 13.), Dénes György (ifj. Dusik Dániel néven, 1949. szeptember 4.), Ozsvald Árpád (1950. június 14.), Bábi Tibor (1951. április 27.) A tényszerűség kedvéért említsük meg azt is, hogy az első vers csehszlovákiai magyar