Irodalmi Szemle, 2001

2001/7-8 - Kmeczkó Mihály versei (Szóvirágillat, Szócséplés)

Kmeczkó Mihály versei

no és a bolygón,

az idő formásán domborodó

fenekén

csupán anyajegynek látszik egy földrész, s annak ölében szinte teljesen eltörpül egy ország,

s az ország városai közt

észre sem venni

azt a makulányi mákőrlőt,

amelyben te élsz,

s a benne nyüzsgő

mákszemek között

magad is

csak egy pötty vagy, s ennek a jelentéktelen pöttynek

a számtalan gondja között ugyan mit ér az az egy,

hogy ez a versnek induló szöveg

csupán szócséplés lett...?

„Q nagy kerek kék ég, dicsőség, fényesség, csillagok palotája!”