Irodalmi Szemle, 2001

2001/7-8 - DÁVID TERÉZ KÖSZÖNTÉSE - Dénes György: A mindig megújuló Dávid Teréz

Dávid Teréz köszöntése Dénes György A mindig megújuló Dávid Teréz (Egy 13 éve készült interjúval köszöntjük az írónőt) Már jóval túl volt élete derekán, amikor szinte belerobbant a szlovákiai magyar irodalomba. A Csehszlovákiai Magyar Rádiószínház 1957-ben mutatta be Az Asszony és a Halál című verses rádiódrámáját. A bemutató fölötte figyelemre méltó volt, hiszen eddig szinte csak egy szál író, Egri Viktor foglalkozott drámaírással. Fábry Zoltánnak is feltűnt, hogy a szlovákiai magyar színműírás kizárólag Egri Viktor kezében van. Gály Iván, aki figyelemmel kísérte a hazai magyar drámaírás fejlődését, Dávid Teréz művéről bírálatot írt az Új Szóban. Dicsérte „a szándék merészségét”, de kifogásolta a „közhelyekké laposodott” részleteket, a „nagy szavak mögött csillogó szappanbuborékokat”, s a játéknak alig megérthető első két részét. Egy évvel később annál nagyobb volt a siker. A Szlovák Irodalmi Alap pályázatán két drámával vett részt, a Lidércfénnyel és a Dr. Svoboda múltjával. Mindkét művét jutalomban részesítették. A következő, 1958-as év Dávid Teréz esztendeje volt. A pozsonyi Hviezdoslav Színház a Lidércfényt, a Komáromi Magyar Területi Színház a Dodit vitte színre. A komáromi bemutató nyomán, 1975 októberében írta Anton Benő a Ludban: „A komáromi színház idei első bemutatója nem csupán társadalmi esemény volt, de rendkívül értékes művészi élmény is. Kísérlet színpadra vinni a szürke hétköznapokat. Dávid Teréz ebben a kísérletben tökéletesen helytállt, sikerült neki hús-vér alakokat teremteni, a való életet megeleveníteni, annak összes megtisztító pillanataival...” A sikeres bemutatók után mind a szlovák, mind a magyar színházlátogató közönség magáénak vallotta az írónőt. „Dávid Teréz a Dodival és a Lidércfénnyel bebizonyította azt, hogy tud drámai helyzeteket és atmoszférá­kat teremteni, érti a drámai cselekmény bonyolításának és a konfliktusok kiélezésének a technikáját” — írta róla 196l-ben Turczel Lajos. Dávid Teréz darabjai mindenkit megindítottak, s megnyíltak a szívek a színpadi cselekmény, a mese befogadására. S az írónő tolla alól sorra kerültek ki az újabb és újabb színművek, rádiójátékok. Elkészült az Időzített boldogság, a Vidor család, a Fekete bárány, a Zivatar, végül a Bölcs Johanna_ Fábry Zoltán a Lidércfény okán levelet írt Dávid Teréznek: „Ma egész nap a maga vendége voltam. Mit mondjak? Részletesen betegségem miatt nem tudok írni, így hát csak röviden. A Lidércfény nemcsak szép darab, nemcsak jó darab, de nagy dráma. Minden drámának megvan a maga kisugárzása, ami feledhe­tetlenné, egyedülvalóvá teszi a maga nemében. A Lidércfény magja, kisugárzá­sa és feledhetetlenje az a tíz perc! Teri, én nem akarok most hízelegni: sok

Next

/
Thumbnails
Contents