Irodalmi Szemle, 2001
2001/6 - TUDOMÁNY - Popély Gyula: Adalékok a „csehszlovák demokrácia” arculatához az impériumváltás után (tanulmány)
Popély Gyula személyiségeket választották. Elnök: Kürthy István, volt komáromi főispán; másodelnökök: Bittó Dénes, volt pozsonyi főispán, valamint Körmendy-Ekes Lajos, prágai parlamenti képviselő; alelnök: Jánossy Lajos evangélikus lelkipásztor; ügyvezető igazgató: Tuba János, volt magyar országgyűlési képviselő. „Kizártunk a szövetségből minden politikát — hangsúlyozta az alakuló közgyűlésen Kürthy István elnök —, nem nézünk semmi olyant, ami elválaszt, hanem csak azt, ami összehoz bennünket. Segítő társat máris találunk a csehországi németségben. Ott már működik a mienkéhez hasonló szövetség, mellyel a kooperáció biztosítva van.”16 A Szlovenszkói Magyar Népszövetség megalakulása és programja óriási visszhangot és lelkesedést váltott ki az egész felvidéki magyarság körében. A komáromi központ 1920 július végén már arról számolt be, hogy máris több mint tízezer ember sorakozott a szövetség lobogója alá.17 Az 1920. augusztus 14-én megtartott első elnöki tanácsülésen Komáromban Tuba János ügyvezető igazgató pedig örömmel nyugtázhatta a megalakulás óta elért szép eredményeket. A beszervezett tagok száma meghaladta a 30 000 főt, jelenthette megelégedéssel Tuba János.18 A Szlovenszkói Magyar Népszövetség Elnöki Tanácsának szóban forgó 1920. augusztus 14-i komáromi ülésén megválasztották a szövetség 7 főből álló Központi Intézőbizottságát. A gyakorlati munka hatékonyabbá tétele érdekében négy szakosztály létrehozásáról döntöttek: 1. propagandaosztály; 2 iskolaügyi, nevelési és kulturális osztály; 3. jogi osztály; 4. általános igazgatási, gazdasági és szociális osztály.19 A Szlovenszkói Magyar Népszövetség minden bizonnyal gyors szervezési sikereivel és rendkívüli népszerűségével válthatta ki a hatalom illetékeseinek nemtetszését. A Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium 1920. október 13-i 2 923/1920. sz. határozatával megtagadta a szövetség alapszabályának jóváhagyását, és egyúttal megtiltotta annak bárminemű tevékenység kifejtését. Ezen intézkedés figyelmen kívül hagyása 15 napig terjedő elzárással és 200 korona pénzbírsággal volt büntethető. Az alapszabály tudomásul nem vételének, valamint a szövetség további működése betiltásának indoklása a következőképpen szólt: „A jelzett alapszabályok kormányhatósági jóváhagyását meg kellett tagadnom, minthogy azok nem felelnek meg az 1 508/1875. BM számú belügyminiszteri körrendelet II. és IX. pontjának, de meg kellett tagadnom a kérdéses alapszabályok jóváhagyását azért is, mert ezen egyesülés folyó évi július hó 4-én megtartott alakuló gyűlése alkalmából, valamint az azt követő társas ebéd alatt az alapítók és egyesületi elöljárók részéről elhangzott beszédek egyáltalán semmiféle biztosítékot nem nyújtanak az iránt, hogy az egyesület valóban be fogja tartani működésének az alapszabályokban körvonalazott korlátait.20 Lám, ilyen mondvacsinált feltételezésen állt vagy bukott — esetünkben egyértelműen bukott — egy országos hatósugarú, minden felvidéki magyart befogadni szándékozó társadalmi szervezet léte vagy nemléte. * * * A felvidéki magyarság mindjárt a kisebbségi lét első pillanatától a saját bőrén tapasztalhatta meg a csehszlovák áldemokrácia vele szemben megnyil
