Irodalmi Szemle, 2001
2001/6 - KONCSOL LÁSZLÓ KÖSZÖNTÉSE - Bokros Katalin: Az irodalmi műfordítások színvonaláról
Bokros Katalin Az irodalmi műfordítások színvonaláról Irodalmi művek fordítása sokkal igényesebb feladat, mint első látásra tűnik. Egy szakszöveg vagy egyszerű levél fordításakot elsősorban a tartalomra figyelünk, bár tagadhatatlan, hogy ilyen jellegű írások is magukon viselik a szerző stílusát, „egyéniségét”. A fordító általában könnyebben megbirkózik a szöveggel. Más a helyzet egy irodalmi műalkotás idegen nyelvű tolmácsolása esetén. Irodalmi szövegben (akár prózáról, akár versről van szó) a puszta tartalmon kívül más (esztétikai, formai, stiláris) síkokat is figyelembe kell vennünk. Az eredeti mű magában hordozza (szinte bele van kódolva) a művész, az alkotó egész egyénisége. Ezt a „kódolt eredetiséget” nagyon nehéz visszaadni a mű idegen nyelvű változatában. A fordítás magán viseli egyrészt a fordító egyéniségét, másrészt az idegen nyelv sajátosságait. Ebből is látható, hogy egy irodalmi műalkotás idegen nyelvű változata több „szűrőn” keresztül közvetíti a befogadónak az eredeti művet. A műfordítások különböző színvonalára három versfordítás szemléltetésével mutatunk rá. Elsőnek egy olyan versfordítást ismertetünk, amely tartalmilag megegyezik az eredetivel, de figyelmen kívül hagyja az irodalmi mű többi rétegeit. Ady Endre Ember az embertelenségben című versének német fordításából két versszakot mutatunk be: MENSCH IN DER UNMENSCHLICHKEIT Mein Herz war zerschmettert von einem Gewehrkolbenstoß, Mein Auge war geschunden von tausend Schrecken, In meiner Kehle hockte ein stummer Dschinn, Und mein Gehirn war vom Wahnsinn geschlagen. Und dennoch, dennoch erhebe dich jetzt, meine Kraft, Erhebe dich abermals von der Erde! Mag droben der Morgen schon graun oder höllische Mitternacht dauern? Gleichviel, erhebe dich nur tollkühn, Wie du es tatest vor langer, so langer Zeit. Ebben az esetben szó szerinti fordításról van szó. A fordító annyira ügyel a tartalomra, hogy figyelmen kívül hagyja a vers formai, versszerkezeti síkját. Az eredeti vers formailag is kifejezi a költő feszült, elkeseredett és kiábrándult lelki állapotát. A német szöveg olvasásakor megértjük a szöveget, de nem
