Irodalmi Szemle, 2001
2001/5 - Fried István: Márai Sándor a kisebbségi irodalomról (esszé)
Fried István Márai Sándor a kisebbségi irodalomról Hogy Márai Sándort személyében mélységesen érintette a kisebbségi író(k), irodalom/irodalmak „státusa”, jellege, meghatározható vagy csupán érzékeltethető/körülírható feladatköre, így megítélése, értelmezése is, ennek — saját, metaforizáló terminológiájával élve — „az odatartozás örök nosztalgiájáéban lelhetjük okát. Pontosabban, adatszerűbben szólva, írói-újságírói kibontakozása a Kassai Naplóban történt, miként munkatársa, szerzője, közreműködője volt a Prágai Magyar Hírlapnak, a Prager Préssének, később az Új Szellemnek. Más kérdés, hogy a felsorolt (és még szaporítható) sajtóorgánumok számára küldött írásai nem csak ott jelentek meg, sőt: ott többnyire másodközlés formájában (igaz, jórészt elsőként a Kassai Napldoan publikált novelláit, cikkeit később bécsi és erdélyi folyóiratokban, köteteiben újraközölte). Annyit mondhatunk még el, hogy jó darabig, szinte 1930-ig Márait a szlovenszkói magyar irodalomban, írói között tartották számon, Simándy Pálnak a Nyugat számára írt áttekintésében is — budapesti lakosként — így szerepel.1 Arról nem is szólva, hogy versei révén a Lírai antológia, Szlovenszko és Ruszinszko magyar költőinek alkotásaival című kötetben is megtalálható. Ezzel kapcsolatos egy, a szerkesztő Sziklay Ferenchez küldött levele: „Mélyen tisztelt Doktor úr, rendkívül lekötelezne, ha a Szlovenszkoi Lirai Anthologiából egy tiszteletpéldányt címemre átküldeni szives lenne. Előre is hálás köszönettel tisztelő híve Márai Sándor. (Paris, 26.X.26.17arr.-24, rue Demours.)”2 Sajnos, még nincs feltárva Márai Sándornak pályája első szakaszából származó sokrétű kapcsolatrendszere a szlovákiai magyar szerzőkkel, szerkesztőkkel; mint ahogy Márainak a kisebbségi irodalomhoz fűződő, az időben változó viszonyáról sem tudunk még eleget. A kutatómunka azonban megindult, és ennek egyik fontos dokumentuma Zalabai Zsigmond szövegközlése3, amely néhány kutató előtt nem volt egészen ismeretlen, de amelynek közreadása jótékonyan serkentheti a Márai-kutatást. Igaz, önmagában a közreadás és annak meglehetősen időszerűsítő magyarázata megtévesztő lehet; hiszen az újságírás, így a Márai által több mint két évtizeden (még az emigráció első éveiben is) művelt zsurnalisztika napi, de legalábbis aktuális témákra reagál, a nap vagy a hónap eseményeit mutatja be, vitatja, állítja vagy tagadja. Ennél fogva a Zalabai Zsigmond közzétette újságcikk, amely az 1918—1938 között létezett4, és a Csehszlovákia területén született magyar nyelvű irodalmat teszi mérlegre, aligha alkalmas arra, hogy a Szlovákia területén ma honos, élő és többfelé orientálódó irodalom, irodalomrendszer, kritikai állásfoglalások
