Irodalmi Szemle, 2001
2001/3 - GYÜRE LAJOS HETVENÉVES - Vida Gergely: Babits Mihály: A világosság udvara (tanulmány)
Vida Gergely retorikainak minősül Babits kérdésének eredeti változata: a narrátor nem kíváncsi a válaszunkra, az álkérdés a nyomában kibomló válaszra hívja fel a figyelmet, melyben el is veszik. Mikor azonban a kérdést Ismeritek a bérházak fonákját? alakban tesszük fel, már eldöntést involvál, vagy legalábbis választ, így a retorikait szó szerintivé fordítva adtuk vissza magát a kérdés retoricitását, ugyanis: A kérdés grammatikai modellje nem akkor válik retorikaivá, amikor birtokunkban van egyrészt a betű szerinti jelentés, másrészt a figuratív, hanem akkor, amikor grammatikai vagy más nyelvi eszközökkel lehetetlen eldönteni, hogy a két jelentés közül... melyik érvényesük. A II. kérdés horizontba kerülése tehát valóban kérdez: ismerjük?, mennyire ismerjük?, az olvasatok melyike élvez elsőbbséget a másikkal szemben?37, egyáltalán: melyik mellett tesszük le voksunkat; egyáltalán le kell-e tennünk? /Mi is az a bérházak fonákja?/ Rába György mutatott rá, hogy ez a birtokos szerkezet a jelenség mögötti második jelentésre irányítja a figyelmed. Abban mi is egyetértünk Rábával, hogy kulcsfontosságú kijelentéssel állunk szemben, csakhogy nálunk nincs egy, ill. a második jelentés, hanem jelentések vannak, szőnyegből kihúzott pamutszálak, amelyek munka közben sokszor összegabalyodnak. Mikor a szöveg kettősképeiről szóltunk, szándékosan hagytuk ki a bérházak fonákját, mert most mint metarofa kerül megnevezésre, ugyanis egy következő jelentését lebbentjük fel; ezáltal ismét abba a nem irigylésre méltó helyzetbe jutunk, mint mikor az első strófa kérdéseinek egymástól eltérő olvasataival szembesültünk. Mivel éppen e kérdésből ragadtuk ki, eleve magán kell hogy hordozza annak elbizonytalanító légkörét. A magyar értelmező kéziszótár a fonák szónak számunkra három jelentését adja3? s ezek megfelelnek az eddig számba vett olvasatoknak. 1. Valaminek a színével ellenkező, hátsó vagy alsó oldala értelemben a bérházzal egy szintagmában egyszerűen a vakudvart helyettesíti, rámutatva valóságos elhelyezkedésére, annak képét idézi fel, a neki tulajdonított tulajdonságokkal. 2 Valakinek vagy valaminek az ismerttel ellentétes oldala, tulajdonsága értelemben olvasta Rába mint olyat, ami a dolgok mögött van. 3. A harmadik értelemben a fonákot a szokásostól eltérő, a természetessel ellenkező, furcsa vagy nevetséges, ill. kellemetlen, kínos dologként olvassuk. Ez a jelentés adja a bérházak fonákjának a metaforikus többletét, mivel a jelentés eggyel több lett, bizonytalanságunk belenőtt abba a határhelyzetbe, amely az értelmezői attitűd attribútuma. Hiszen minden egyes csatlakozásunk egy olvasathoz csupán tettetés, tehát nem természetes, a következő értelemzés tudata kínos helyzetbe hoz bennünket: a szöveget mint attitűdünk metaforáját elkezdjük iróniaként olvasni. Retorikai hatás a különböző regiszterekhez tartozó jelek összeütközésekor jön létret0 — írja Lotman, és mintha (a fiatal) Babits költészetéről mondott volna valamit. Jelen dolgozat szempontjából a metafora retorikai hatását az elbizonytalanítás retorikájaként fogjuk fel. Az ütköztetett regiszterek is arra
