Irodalmi Szemle, 2001

2001/3 - GYÜRE LAJOS HETVENÉVES - Peter Karvaš: Premier után (elbeszélés)

Premier után

Babingtonnal, hogy segítettem neki, biztattam őt és néha a kezdeményezéseit anyagilag is támogattam...? Mondjam el neki, hogy Mária nem állt kapcsolatban Babingtonnal, elutasította a követeit, és az egész eset csak ürügyül szolgált Bourleigh kancellárnak ahhoz, hogy kicsikarja a tétovázó, mellébeszélő és a saját lelkiismerete előtt meghátráló Erzsébet aláírását fiatalabb, szebb és népszerűbb vetélytársnője halálos ítéletére...?” „Nem — vélte sir Christopher —, miért mondanám el neki, még fecsegne erről, s az baj lenne.”

— Összeesküvés miatt? Hát ez igen! — jegyezte meg gúnyosan Randolph Cumberland. — És mi volt tulajdonképpen a foglalkozása annak a nőnek?

— Királynő volt — mondta halkan sir Christopher.

— Minek a királynője? — kérdezte az unokaöccse értetlenül.

— Franciaországé, Skóciáé, szóval... — mondta sir Christopher bizonytalanul, („Mondjam meg neki, hogy tulajdonképpen Angliáé is? Ezt a fiú nem értené meg. Ellentmondásokba keverném őt. Ezt még véletlenül sem teszem!”)

— Ugyan! — ámuldozott Randlph. — Franciaországé is, és Skóciáé is?

— Először Franciaországé. Feleségül ment II. Ferenchez... de az meghalt, régóta betegeskedett.

— És aztán?

— Mária hazatért Skóciába. Apja után ő lett a királynő és férjhez ment egy bizonyos Darnley-hoz.

— Az volt a skót király?

— Dehogy. Csak szeretett volna lenni. Minden áron. Ő egy nyers, jellemtelen, erőszakos és részeges férfi volt.

— Értem. Ő pedig... Stuart Mária ügyesen talált magának valaki mást.

— Hm. Azt hiszem, ez kissé bonyolultabb dolog volt.

— Talált vagy nem talált? — mosolygott az unokaöccs fölényesen.

— Perszehogy talált. Azt beszélik, hogy szenvedélyesen beleszeretett a titkárba, Riccióba, aki firenzei volt.

— Szóval így áll a dolog. Mindjárt gondoltam. Stuart Mária a szeretője lett. Csak azt ne mondd, bácsikám, hogy ez bonyolultabb dolog volt.

— Pedig — az volt.

— Ez jó. És hozzáment?

— Nem.

— Miért nem?

— Egyrészt mert férjnél volt Darnley-nál.

Sir Christopher elhallgatott.

— Másrészt, mert Darnley megölette Ricciót.

— Nohát. És Máriának Darbley mellett kellett maradnia. Vagy nem? Fogadnék, hogy Darnley-t is megölték.

— Nyertél. Bizonyos Bothwell ölte meg őt.

— Ez egyre viccesebb. Mária kivégeztette őt?

— Nem, hozzáment feleségül.

Sir Christopher ezt gondolta: „Istenem, mily szörnyen hangzik ez így leegyszerűsítve. Hiszen minden teljesen másképp történt, sokkal bonyolultabb volt minden, de hát van értelme ezt ennek a fiúnak elmagyarázni? Meg aztán, ez szörnyen hangzik — de minden az utolsó betűig így történt!”