Irodalmi Szemle, 2001
2001/1-2 - MARGÓ - Juhász Dósa János: Tiszavirág életünk
MARGÓ mutat be éveken át. A téli szám közli az első mellékletet is, egy thaiföldi író, Vitthajakon Tyiangkun drámáját, Bogos László fordításában. 1944 őszén jelenik meg a Tiszavirág első különszáma is, az ún. zsidó különszám, egy 1992—94-es izraeli expedíció eredményeiről, amelyet az évek folyamán követ majd a berettszéplaki református egyház történetét bemutató különszám és egy afrikai különszám az ELTE kulturális antropológia tanszékének afrikai útjáról Bagosi József szerkesztésében, egy néprajzi különszám Agócs Gergely és Papp Árpád szerkesztésében, és 1996 őszén a Szőrös Kő bemutatkozó száma. 1995-ben szintén két szám jelenik meg, mindkettő melléklettel. A tavaszi szám Közép-Európa irodalmába nyújt némi betekintést, Ivan Klíma, Ljubomír Kanov és Ivó Andric írásainak közlésével, amelyeket a szerkesztőség kérésére fordítottak le (Jobbágy István, Ruszev Szilvia, Rankovics Attila). Bereczki Gábor Az észtek és az oroszok viszonyáról ír egy igen izgalmas tanulmányt, Bálint Annamária A haláltudat változása és a középkori hermeneutika kapcsolatát elemzi, Papp Árpád A Délvidék magyar újratelepítéséről ír 1699 és 1945 között. Arckép tárogatóval címmel interjút közlünk Agócs Gergellyel, s először közli a lap a Pegazus Találkozó legjobb munkáit. (Nyáry István, Pénzes Tímea, Miskolczi Annamária). A mellékletben a Kandzsólán és Iszmigán szultán című verses mese található Vaskó Péter és Sudár Balázs fordításában. A téli szám Ferdinandy Györgyöt köszönti Pomogáts Béla és Kukorelly Endre tanulmányaival, s ezúttal a harmadik világot mutatja be. Bogos László bevezetője után vietnami, tongai, burmai, csukcsföldi alkotások következnek Frigyik László, Oparin Vagyim, Bögös László és Guggenberger Tamás fordításában. Mészáros Zsolt Csáth Gézáról közöl írást, Hidán Csaba László A kísérleti régészetről, míg Barabás Balázs az első román nyelvemlékről. Ennek érdekessége, hogy a lapszámot később személyesen visszük el a ciumpulungi kolostorba, ahol az első román nyelvemléket őrzik. Az V. Pegazus Találkozó legjobb írásai mellett (Tóth Katalin, Ferenczi Norbert, Fehér Krisztina, Nyáry István, Pollágh Péter) itt jelentkezik először Varró Dániel, Simó Márton is. A melléklet Fonod Marianna tanulmányát közli a hetvenes-nyolcvanas évek felvidéki gyermekirodalmáról, illetve Keserű József Godot-tanulmányát. A lap főszerkesztője ekkor már Pócs István, felelős szerkesztője Csörsz Rumen István. Ez a szám ad hírt a Tiszavirág Baráti Társaság megalakulásáról is, amely a Tiszavirághoz csatlakozó szellemi csoportosulásokat gyűjti egybe, s 1998-ig létezik. 1996 a különszámok éve lesz, de azért a két „rendes” szám is megjelenik. Az elsőben ismét Wlachovský az interjúalany, beszélgetőtársa ezúttal az a Kiss Gy. Csaba, aki a TVBT védnöke is egyben. Új szerzőként jelentkezik Szűts Zoltán Nagybecskerekről, Pénzes Tímea Érsekújvárból, akivel létrehozzuk a NEI-LOM című diáklapot is, Gyukics Gábor az USA-ból, Takács Attila Szabadkáról s Madarász Levente Marosvásárhelyről. Domokos Johanna Képes Géza számi műfordításait elemzi, Takács Pál a Magyar dal- és zeneművelés Bukarestben 1856—1910 között címmel közöl értékezést, Demjén Béla a régi magyar bibliafordításainkat elemzi. Jatin Kaushik hindi műfordítóval József Attila fordításairól Pénzes Tímea beszélget, az első cseh nyelvemléket Kövér Gábor mutatja be, s egy igen nagy vitát gerjesztő cikk: Juhász János írása a
