Irodalmi Szemle, 2001
2001/1-2 - MARGÓ - Juhász Dósa János: Tiszavirág életünk
MARGÓ beregszászi színházi életről. A cikk később Kárpátalján még ukránul is megjelenik. A mellékletben Sánta Gábor Cholnoky Viktorról, míg Vajda Henrik Fekete Istvánról közöl tanulmányt. 1996 tavaszán kereste meg a szerkesztőséget Csehy Zoltán és Juhász Katalin egy felvidéki fiatal egyetemisták által alapítandó lap ötletével. A mutatványszám kiadását felvállalta a Tiszavirág, így a páti Pegazus Találkozón összeállt a lap anyaga, s 1996 őszén meg is jelent a Szőrös Kő, amely decemberben már önálló számmal is bemutatkozhatott, szintén a Magyar Nyelvi Intézet pénzügyi támogatásával. A téli és az 1997-es tavaszi számot Szűts Zoltán jegyzi főszerkesztőként, s itt robbannak ki az első jelentősebb viták az alapítók és az ifjabb nemzedék képviselői között. A markáns kezekkel megszerkesztett két szám után a főszerkesztő távozni kényszerül a laptól, s az azt követő évben ismét a régi csapat irányítja majd a lapot. A két szám közül az első a szlovák legifjabb irodalommal foglalkozik, Juhász János és Juhász Katalin szerkesztésében. Interjút közöl a folyóirat Peter Daroveccel és Vladimír Barboríkkal, és igen gazdag verses prózaanyaggal mutatja be a legújabb szlovák irodalom irányvonalait. (Tomáš Masaryk, Diana Nguyen, Peter Šulej, Braňo Mišík, Dušan Dušek, Elena Škovierová, Mila Haugová, Daniel Hevier és mások). A szépirodalmi részben újabb fejezetet olvashatunk Ivan Klíma elbeszélésfüzéréből, Majoros Sándor regényéből, s kiemelném Szűts Zoltán esszéjét Az értelmiség megoldása címmel. Kocsis Péter az ún. „nyelvtani nemek” kialakulásáról ír egy érdekes tanulmányt, míg Vincellér Katalin a balett történetén halad végig. A Magyarországon tanuló diákok hazatérési lehetőségeiről dr. Stark Ferenccel olvasható részletes beszélgetés. Tavasszal ünnepli a lap ötéves születésnapját, s ekkor még szinte senki sem sejti, hogy elkezdődik a lap kálváriája, lassú megszüntetése. A lapot a kiadó köszönti, s külön, egész estés műsor ünnepli a lapot s az alapítókat. A lapból Papp Árpád Vajdasági „mi”-tudat című tanulmánya emelendő ki, valamint Füzesi Magda kárpátaljai sajtótörténete. A szépirodalmi rész szerzői közül Varga Zoltán, Dudás Károly, Szathmári István, Danyi Magdolna, Czifrik Balázs, Kerékgyártó György, Kiss Gy. Csaba, Cukor György, Pénzes Tímea. Ekkor jelenik meg a lap részletes repertóriuma is. 1997 júliusában megjelenő szám Sütő Andrást köszönti Czine Mihály, Bertha Zoltán, Kiss Dénes, Nagy Gáspár és Somos Béla írásaival, beszámolunk a kisvárdai színházi fesztiválról, Kolek Zsolt Magna Moravia történelméről ír, Lipták Orsolya pedig a Péteriben lejátszódott boszorkányos történetekről. Ismét van Martialis-epigramma, új szerző Csorgits József, Rudolf Sloboda, William Wordsworth, Rácz Gábor, s egy interjúval Majoros Sándor. 1998 tavaszán már Csörsz Rumen István főszerkesztése alatt, háborús körülmények között jelenik meg a tavaszi szám, a legendás Tiszavirág-csapat utolsó közös munkája. Ébert Tibor, Payer Imre, Pető Sándor, Vaskó Péter, Mirnics Gyula a nevek közül, s Mihail Solohov egy ismeretlen elbeszélése Guggenberger Tamás fordításában. Tüzes Éva hosszú tanulmányt közöl a határainkon túli magyar diákok közösségi vizsgálatáról, amelyet a Márton Áron Kollégiumban végzett, Hegedűs Vilmos egy gyimesi csángó népszokásról értekezik, Pénz a sírkereszten címmel. Az őszi szám már szinte illegalitásban készül, s a félretett, megmaradt
