Irodalmi Szemle, 2001
2001/1-2 - MARGÓ - Lovász Gabriella: A Magyar Tanító és a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítói Egyesület
MARGÓ külön vezetőségük alatt működnek (kiemelések: L. 60, magában fogja foglalni az összes magyar nyelven való tanítással foglalkozót.” (Banai Tóth Pál: Felhívás a magyar középiskolai tanársághoz) „... és megmozdultak a komáromi tanítók, tanárok, hogy a magyar tanítóságnak, tanárságnak egyesületbe való tömörítését, egyetlen nagy egyesületbe való tömörítését rövid időn belül keresztül vigyék.” Majd fokozatosan csatlakoztak a többiek: „A nógrádmegyediek után a hontmegyei kartársaink is értesítettek bennünket arról, hogy az Általános Magyar Tanító Egyesület alapszabály-tervezete alapján... megalapította az ideiglenes megyei szervezetet »Hontmegyei Magyar Tanítók Egyesülete« néven. Az alakuló gyűlés úgy határozott, hogy az Általános Magyar Tanító Egyesület alapszabályait magáévá teszi, belép az egyesületbe.” (Egyesületünk ügye, I. évfolyam 5. szám, 1921. március 15.) Az előzetesen közzétett alapszabály-tervezetbe a nyilvános vita során két új paragrafus került, miszerint az egyesület nyelve magyar, illetve az, hogy az egyesület sem politikai, sem felekezeti kérdésekkel nem foglalkozik. Az egyesület Szlovenszkói és Ruszinszkói Általános Magyar Tanítóegyesület néven alakult meg Komáromban, a Nádor utcai Kultúrpalotában 1921. május 12-én, az ország minden területéről összesereglett vagy 750 magyar pedagógus részvételével tartott nagygyűlésen. Jezo Márton akkori állami tanfelügyelő szavai szerint az alakuló „nagygyűlés lefolyásában oly nívós és méltóságteljes volt, hogy arra a tanítóság nemes büszkeséggel gondolhat vissza”. A bejegyeztetésről szóló beszámolókban a Magyar Tanító hasábjain a következőket olvashatjuk: „1921. augusztus 18-án megjelentünk... a tanügyi referens úrnál és bejelentettük, hogy a Szlovenszkói és Ruszinszkói Általános Magyar Tanítói Egyesület alapszabályát... a komáromi zsupáni hivatal útján a múlt hó első napjaiban felterjesztettük jóváhagyás végett a teljhatalmú miniszter úrhoz.. 40 nap elmúltával... az alapszabály visszautasítva nem lett, ... kértük tudomásulvételét annak, hogy az egyesület működését megkezdi. ...Stefanek Antal referens úr a küldöttség előtt kijelentette, hogy tudomásul veszi.” A bejegyeztetés során a „Ruszinszkói” elnevezés kimaradt, mert ezt külön kellett volna kérvényezni Ruszinszkó belügyeinek igazgatóságától. Az Alapszabály kiadása azonban, ami lehetővé tette volna a szervezkedésen túl a valódi működés megkezdését, késlekedett. A lap 1921 decemberében imigyen számol be a miniszternél tett látogatásról: „Kovács Alajos elnök és Kouss József alelnök e hó 9-én péntek délelőtt 11 órakor megjelentek dr. Srobár Lőrinc nemzetművelődési miniszter úr előtt Prágában.” Kérték a minisztert, rendelje el az alapszabály kiadását, „mely jelenleg Prahában, a minisztériumban van”: „Miniszter úr! Önt erős kezű politikusnak mondják. Mi pedig tudjuk azt, hogy ha az erős kéz mozdulatait az igazság irányítja, akkor ott nemes szív lakozik.” „A miniszter kijelentette” — írja tovább a lap-, „hogy a magyar tannyelvű iskolák tanárai és tanítói eddigi működésével és magatartásával mindenben meg van elégedve. Utasítani fogja a referátust, hogy alapszabályainkat juttassa el hozzánk” A küldöttség tagjai „a legjobb reményekkel eltelve” távoztak. A magyar egyesület megalakulásakor már létezett a Szlovenszkói Országos Tanítóegyesület (ZUS), mellyel a „magyar tanítók egyesülete, mint független egyesület... közös törekvéseink biztosabb elérése céljából állandó érintkezést
