Irodalmi Szemle, 2001
2001/1-2 - KORTÁRS MAGYAR IRODALOM - Cselényi László: A Péterek irodalma (Lengyel Péter, Hajnóczy Péter, Nádas Péter, Esterházy Péter) (miniportré)
Kortárs magyar irodalom egyetemes magyar regényirodalom három-négy alapműve. Nevezetesen Hamvas Béla 1951-ben befejezett, ám csak 85-ben nyomdafestéket látott próza-epo- sza, a Karnevál\ 86-ban az Emlékiratok könyve s Esterházy ciklusa, a Bevezetés a szépirodalomba, 87-ben pedig Temesi Ferenc Por című szótár- vagy lexikon-regényének második, befejező része. Ha mindehhez hozzáadjuk, hogy ugyanezekben az években láttak újra napvilágot, hosszú évtizedek téli álomléte után Szentkuthy Miklós könyvei, a Prae, az Orfeusz, Az egyetlen metafora felé és a Fejezet a szerelemről, akkor bízvást igazolhatjuk, hogy az évtized a magyar próza aranykora. Nádas regénye a sorozat egyik kulcsopusza. Regénye, ha annak nevezhető egyáltalán, alapmunka, századunk második felének nemcsak magyar viszonylatban, hanem világirodalmi mértékkel mérve is egyik legjelentősebb könyve. Az Egy családregény vége után Nádas másodszor is letette a garast. Kulcsopusz, mondottam, s olyan értelemben is gondolom ezt, hogy tipikus „közép-utas” munka, mondjuk, az anekdotikus-hagyományos prózához visszakanyarodó Temesi-regény és a hipermodern Esterházy-ciklus között. Ha világirodalmi helyét és példaképét akarjuk kijelölni, egyértelműen Proustra kell gondolnunk, s nemcsak azért, mert az ő „emlékiratai” is „az eltűnt idő nyomában” kutatnak. Stílusában is hasonlít Nádas könyve nagy francia elődjére. S igényességében is, persze. Összetettségében, polifóniájában, szinte a nagy beethoveni vonósnégyeseket idéző strukturált fölépítettségében (ti. nem egy történetről van szó, hanem háromról: egy századeleji „krimiről”, egy ötvenes évekbeli „kalandhistóriáról” és egy hetvenes évekbeli bonyolult lélekrajzról. Játéktér „A tisztességes mondatban senki emberfia nem tudja meghatározni az ösztönösség és tudatosság arányát; a tisztességes mondat belső arányát éppen ezeknek az ellentéteknek a feszültsége adja... A tisztességes mondat se lételméletet, se erkölcsi elméletet nem követ; feszültségének mértékéből, nyelvi minőségéből, intonálási módjából lehet következtetni lételméletére, s ez egyben egyetlen lehetséges erkölcsi elmélete.” A másik Péterhez (Esterházyhoz) hasonlatosan, (akivel, úgy tetszik, versenyt futnak, mert amaz Bevezetés a szépirodalomba című hasonlóan jelentős regénye egyszerre jelent meg az Emlékiratok könyvévé 1) tehát úgy Esterházy, mint Nádas megírta főműve keletkezéstörténetét is. Nádas általában az egész Játéktér című esszékötetben, konkrétan pedig ennek Hazatérés című, Mészöly Miklósnak ajánlott esszéjében (ennek utolsó sorait idéztük az imént), Esterházy pedig A kitömött hattyú című, a Nádaséhoz hasonló műfajú kötetében cselekedte ugyanezt. Burok — Hazatérés — Földből csinálj nekem oltárt — Az öröm és a boldogság között — Mélabú — Mese a tűzről és a tudásról — Isteni rész, emberi egész. Tehát Játéktér. E kötet nemcsak úgy függ össze a szerző előbbi műveivel, ha úgy tetszik, egész eddigi életművével, hogy voltaképpen körüljárja azok, különösképpen az Emlékiratok könyve hátországát, de úgy is, hogy (lég-
