Irodalmi Szemle, 2001
2001/11-12 - TALLÓZÓ - Pécsi Györgyi: Irodalom: a mese öröme (beszélgetés)
Tallózó Irodalom: a mese öröme Beszélgetés Molnár Tamás filozófussal Molnár Tamás filozófus nevét a Nyugat ma is jobban ismeri, mint a hazai olvasó. A keresztény-polgári értékrend képviselőjeként, katolikus filozófusként Magyarországon a rendszerváltozásig nem jelenhettek meg írásai. Nyugaton mintegy ötven, angolul és franciául írt könyve jelzi hatalmas munkásságát, melyek nagy részét német, olasz, spanyol és portugál nyelvre is lefordították. Az elmúlt évtizedben igyekezett a hazai könyvkiadás pótolni kényszerű mulasztását: tizenöt könyve jelent meg, főként az Európa (legutóbb: Én, Symachus — Lélek és gép, 2000), a Szent István Társulat (Igazság és történelem, 2000) és a Kairosz (A gondolkodás archetípusai, 2001) kiadók gondozásában, illetve több kötete kiadás előtt áll. írásaiban a bölcseleti esszé legjobb hagyományait folytatja — a filozófia szó tehát senkit ne riasszon el, Molnár Tamás olvasható és érthető, „emberi nyelven” ír, s a század nagy kérdéseire keresi a választ. Molnár Tamás 1946-ban hagyta el Magyarországot, 1949 óta az Egyesült Államokban él: Közel ötven éve tanít amerikai és nyugat-európai egyetemeken, 1991-től pedig már Magyarországon is. Nemzetközileg elismert tudományos, írói és közéleti munkásságáért tavaly Széchenyi-díjat kapott. Köszöntjük az idén 80 esztendős tudóst. * Professzor úr, Önt rendre konzervatív filozófusnak tekintik, jóllehet tiltakozik a jelző ellen. Ön szerint mi az alapvető különbség a konzervatív és az úgynevezett haladó filozófia között? — Először is, ha konzervatívról beszélünk, akkor ezzel szembeállítva ne haladót mondjunk, hanem inkább jobboldalit. Azért vetem el a konzervatív szót, amellyel egyébként 12-15 évig Amerikában azonosítottam magamat, mert rájöttem, hogy a konzervatív filozófia tulajdonképpen egy félénk változata annak, amelyet a liberális filozófia és közfilozófia mond ki, de nem ugyanolyan hangsúllyal. Aki konzervatívot mond, az nem mond mást, mint liberálist, egy gazdaságilag beállított, gazdaságilag megcélzott gondolatmenetet, filozófiát, amellyel egyáltalán nem tudom magam jó sok évtizede azonosítani. Szerintem a konzervatív szó egyszerűen nem mond lényegeset. Ha megkérdik tőlem, hogy milyen filozófiával azonosítom magam, azt válaszolom, hogy se jobb, se bal, se konzervatív, hanem katolikus, s ez a szó és fogalom — vallás, hit és filozófiai rendszer tekintetében — teljesen kielégíti azt, amit én a világban látok. A katolikus válasz — elméletről van szó természetesen és nem gyakorlatról — elsősorban a nyugati választ foglalja magában, amelyet a
