Irodalmi Szemle, 2000

2000/9-10 - TUDOMÁNY - Révész Bertalan: Czuczor Gergely, a nemzeti eposzköltészet úttörője (tanulmány)

Czuczor Gergely, a nemzeti eposzköltészet úttörője

éppen kiderült, hogy — bár a gyűlésen részt vesznek — a király által felajánlott békét nem gondolják komolyan, sőt újabb árulásra vetemednek. Az események ilyeténképpen való alakulása egyértelműen az utóbbi megoldást teszi szükségessé, s ez a negyedik és ötödik énekben költőileg is kellő hangsúlyt kap. Nem oszthatjuk tehát Tóth Dezső nézetét, mely szerint: „... a megtorlás inkább a hirtelen harag (Buda alakja), a testvéri bosszú (Pered históriája), a gyanakvás és asszonyi praktika (Béla felesége) műve, mintsem nemzeti érdekű cselekedet.”8 A honárulók bűne ugyanis minden kétséget kizáróan beigazolódott, hiszen az elfogott levél már önmagában is elegendő terhelő bizonyíték, melyet a megkínzott Pered gyűlésbeli megidézése még inkább nyomatékosít. Elvégre Buda elszánt ügybuzgalma s Ilona önkéntes szerepvállalása éppenséggel ezen a megmásíthatatlan tényen alapszik, nem pedig valamiféle familiáris bosszún vagy oktalan gyanakváson — aminthogy ilyen esetben a megtorlás: igenis a nemzet érdekeit tartja szem előtt. És az sem képezheti vita tárgyát, hogy a hazaárulás, a haza egysége és biztonsága ellen irányuló törekvés minden korban főbenjáró bűnnek számított (manapság nemkülönben), s mint ilyet, a legmagasabb büntetéssel sújtották; legföljebb a végrehajtás módja változott koronként.

Az ősi törvények megtartása és betartása, a nemzeti egység, a közakarat, a terhek és kötelességek közös viselésének követelménye piros fonálként húzódik végig az eposzon. Mindezt alátámasztandó — mint más vonatkozásokban is tapasztalhatjuk —, Czuczor történelmi érveket vonultat fel: igen hatásosan az elődök, a nagy Árpád-házi királyok (Szent István, Szent László, Könyves Kálmán) törvénytiszteletére, alkotmányos kormányzására hivatkozik. Ugyanakkor azonban hangsúlyozza, hogy ha ez ellen egyikük-másikuk olykor vétett, abból a népre, országra csak katasztrófa származott — Ehhez kapcsolódik szorosan a költő demokratizmusa, mely lépten-nyomon megnyilatkozik, de legkézzelfoghatóbban a bírák ítéleteiben jut kifejezésre. Lássuk egy-két részletét:

Aki után élünk, hány sebben sínlik az alnép?

..bűnhődjek cifra la torság,

Mint nyögjön sok ezer, melynek lógg condora munkás Vállairól, s cserepes tenyerét koptatja ekéje.

...koldust és gazdagot egykép A törvény kötelez, egyaránt büntetni parancsol.

Vagy de ti névre nemes vérűek, tettekre zsiványok,

Vélitek azt, nektek csak azért vagyon adva sokakra A hatalom, hogy ezek nyakain vérkardotok ingjon,

S bennetek a cimeres vétkek fertője tanyázzon?

Czuczor műve záróénekében — mint az idézett verssorok egyértelműen tanúsítják — eljut annak a mély igazságnak a kimondásáig, hogy a pártütő főurakban „cifra latorság" s „cimeres vétkek fertője” tanyázik, s bűnös hatalmaskodásukkal sanyargatják a köznépet, pusztulásba döntik az országot. Mondanunk sem kell, hogy ezekben az eszmei-történelmi kérdésekben a