Irodalmi Szemle, 2000
2000/9-10 - TUDOMÁNY - Révész Bertalan: Czuczor Gergely, a nemzeti eposzköltészet úttörője (tanulmány)
Révész Bertalan korabeli Magyarországon, még az írók, tudósok között is, kevesen láttak ilyen világosan, s még kevesebben vannak azok, akik papírra merik vetni véleményüket. Hogy ez a tömény figyelmeztetés valójában a költő korának szól, s hogy mennyire időszerű az 1820-as évek Magyarországának feudális önkényuralmi viszonyai közepette, az aligha szorul bizonyításra. Ugyanúgy az sem, hogy az idézett sorok már költőnknek a későbbi, a 30-as, 40-es évek társadalmi igazságtalanságait élesen bíráló szatirikus versei felé mutatnak. Ezek után tehát megállapíthatjuk: miként Vörösmarty Cserhalom és Eger című kiseposzaival, hasonlóképpen az Aradi gyűléssel Czuczor Gergely is eljut a szélesebb értelmű patriotizmusig, a nemzeti érvényű múltidézésig. Toldy óta egészen napjainkig, mintegy őt visszhangozva, a legtöbb Czuczorral foglalkozó tanulmánynak vissza-visszatérő mozzanata az a téves értelmezés, mely szerint az Aradi gyűlés legfontosabb mondanivalója: „a magyar loyalitás dicsőítése”.? Való igaz, hogy az országgyűlés tanácskozásai során gyakran esik szó a király, a királyi ház iránti hűségről, de csak járulékosan, vagyis egy nagy országos ügynek alárendelve, annak része-, eszközeként, s mindig — kimondva-kimondatlanul — éreztetve, hogy e bizalom és hűség élvezője: az Árpád véréből való nemzeti király, aki a béke, a nemzeti egység megteremtésén s az ország előmenetelén fáradozik. A pártütők viszont éppen ezzel az országépítő törekvéssel szegülnek szembe. Ezért a Béla iránti lojalitás, alattvalói hűség semmiképpen sem tekinthető „loyális illúziódnak, mint Tóth Dezső véli — éppen ellenkezőleg: a király által kezdeményezett nagyon is reális törekvéseket: az évtizedes háborús viszony megszüntetését, a közállapotok békés rendezését szolgálja. A mű végső kicsengése, tendenciája tehát tömören így összegezhető: íme a bizonyság, hogy a nemzet életében mily jóvátehetetlen pusztításhoz vezetnek a pártviszályok és testvérháborúk. Következésképpen a nép, az ország alapvető érdeke: az ősi alkotmányon alapuló törvények betartása, a nemzeti király vezette erős és egységes nemzet megteremtése, s az ország békéjének és függetlenségének megőrzése. E költői mondanivaló bár az adott történelmi keretbe helyezve s a történelmi esemény elbeszélése során jut kifejezésre, de végső soron a kortársi Magyarország néhány időszerű társadalompolitikai kérdésére kíván válaszolni — s mint láttuk, sikerrel. Ezzel tulajdonképpen azt is kimondtuk, hogy az Aradi gyűlés éppúgy tükrözi a reformtörekvésekben a 20-as évek végére bekövetkezett módosulásokat, mint azokat az új esztétikai tendenciákat és ízlésbeli változásokat, amelyek az Augsburgi ütközet megírása óta eltelt öt esztendő alatt az irodalomban bekövetkeztek. Már az Augsburgi ütközet elemzése során elmondtuk, hogy a mű egyik legfőbb erénye az erőteljes költői nyelv és a gördülékeny verselés. Ez a megállapításunk az Aradi gyűlésre még fokozottabban érvényes. A két eposz megírása között eltelt néhány év alatt Czuczor ezen a téren is sokat fejlődött: nyelve, stílusa csiszoltabbá, hajlékonyabbá és egyenletesebbé vált. De az eposz megkívánta költői pátosszal most is adós maradt. Hexaméterei könnyedek, pergőek; merész inverziói alapos poétikai műveltségről, eredeti tehetségről és nagyon jó verselési készségről vallanak. Verssorainak ritmikája szinte kifogástalan, mely elsősorban a daktilusok arányán mérhető le: a soronként átlagosan
