Irodalmi Szemle, 2000
2000/9-10 - TUDOMÁNY - Révész Bertalan: Czuczor Gergely, a nemzeti eposzköltészet úttörője (tanulmány)
Révész Bertalan „feledékeny” és „tehetetlen kor” késő unokái számára. Ebből adódik a hősköltemény alapvető eszmei mondanivalója: a hazához, a vérrel szerzett földhöz való hűség parancsa, a vitézi erények mindenek fölé helyezése, s a nemzetébresztés és tettre serkentés szándéka. Az eposz tehát irányzatos, propagandisztikus mű, s ezért a költő minden alkotói eszközt az elérendő célnak rendel alá. Az Augsburgi ütközet, éppen hazafias-mozgósító eszmeiségénél fogva, nemcsak hogy szervesen illeszkedik a reformkor, a magyar romantika fejlődési folyamatába, hanem a romantikus nemzeti epikának úttörő vállalkozása. A mű egyik legfőbb értéke az erőteljes költői nyelvben és verselésben rejlik. Az Augsburgi ütközet nyelve a középnemesség nyelvének bázisán alapul. Ez a nyelv — Baróti Szabó, Berzsenyi nyelve —, bár nehézkesebb, darabosabb, mint Kazinczy „fentebb” stílje, de közelebb áll a népnyelvhez, s a szónoki pátosz és mozgósító erő egyaránt jellemzik. S mert az eposzban akadt néhány finomkodó, neológ kifejezés is, a mű mind az ortológusok, mind a neológusok ízlését kielégítette. Igaz, Czuczor hőskölteményének nyelve nem versenyezhet a Zalán tüneményesen hajlékony, poétikus nyelvével: az azonban kétségtelen, hogy az Augsburgi ütközet nyelve, stílusa, kifejezőeszközei eredményesen szolgálják a költői mondanivalót. Az eposz, mint már említettük, egy „puhaságra serényebb” nemzetet akar felrázni, tettre mozgósítani — ezt a célt tartja szem előtt a nyelvi megformálás is, az a „zordon”, „haragos” nyelv, amely a honfoglalás és kalandozások korának győztes háborúját megeleveníti. Teljes mértékben osztjuk Tóth Dezső megállapítását, miszerint: Czuczor „elsőnek teremtette meg az oly soká nélkülözött harcleírás szókészletét: fegyver-vért-nevek, halálnem-változatok első nagyszabású gyűjteményét”.7 Az Augsburgi ütközet költőjének nyelvéről, stílusáról tehát elmondhatjuk, hogy az eposzíró kor társakénál (Vörösmarty kivételével) gazdagabb, kifejezőbb. Költői nyelve erőteljes eposzi nyelv, méltó a hősköltemény festette véres és heroikus eseményekhez. Kellő változatossággal vonultatja fel azokat a költői képeket, hasonlatokat, jelzőket, melyek az erő, a hazaszeretet és az önfeláldozás különböző megnyilvánulásait tükrözik. — Hexaméterei, daktilusi-spondeusi verssorai korábban nem tapasztalt gördülékenységgel peregnek sorról sorra. Az ismeretlen fiatalember első nyomtatásban megjelent műve máris arról tanúskodik, hogy elődeit felülmúló magabiztossággal kezeli az időmértékes verselést. Végül megállapíthatjuk, hogy az Augsburgi ütközet a klasszikus eposzirodalom tanulságaira támaszkodva, de elsősorban a hazai hősi epika hagyománya- iban-fejlődésében gyökerezve jött létre. Czuczor számos történelmi forrást, eposzi mintát felhasznált, ennek ellenére azonban eredeti művet alkotott. A mű szerkesztési megoldásai, cselekménybonyolítása, költői kifejezőeszközei, verselése — mind-mind a költő leleménye. A Bécs-ellenes függetlenségi mozgalom, melynek forró légköre ihlette az Augsburgi ütközetet, az évtized második felében visszaesett. Ennek alapvető oka nyilvánvalóan abban rejlett, hogy a tizenhárom évi szünet után megtartott 1825—27-i országgyűlés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Mindössze
