Irodalmi Szemle, 2000
2000/9-10 - TUDOMÁNY - Révész Bertalan: Czuczor Gergely, a nemzeti eposzköltészet úttörője (tanulmány)
RÉVÉSZ BERTALAN Czuczor Gergely, a nemzeti eposzköltészet úttörője Az 1820-as évek elejének hazafias-politikai légköréből nő ki a reformkor patrióta literátor típusa, akinek- ars poétikájában már benne foglaltatik a hazafias hatni akarás, s akitől nem idegen a politikai cselekvés sem. Kisfaludy Sándor még azt vallja magáról, hogy ő nem költő, hanem hazafi; öccse, Károly azonban már meggyőződéssel vallja: őt hazafisága tette költővé. így váltja fel a fejlődés folyamán a kúriáján gazdálkodó és verselgető hazafit: a fővárosban lakó, tolla keresetéből élő hazafias költő. Ők rázták fel a nemzetet „hosszú, dicstelen tespedéséből”, az általuk gerjesztett „szellemi mozgalomból... származott nagy részben a koreszmék azon igénye”, mely oly jelentékenyen befolyásolta a politikai cselekvés gyakorlatát. „Az irodalom tisztázá s tágítá a nemzet eszmekörét,... ébresztgeté a nemzeti érzelmeket, szítogatá ama buzgó felgerjedést, mely szégyenleni kezdé a nemzeti élet azon lelketlen aléltságát, és vágyat kelte föl benne az emelkedésre, a korszerű haladásra.”1 Köztudomású például, hogy Széchényinek a harmincas évek elején meghirdetett jogegyenlő- ségi reformjai jelentős mértékben a literatúra eszményeiből táplálkoznak. Ez a jellemzés-minősítés szinte szó szerint ráillik költőnkre, illetve költészetére. Irodalmunk eme hőskorának, a magyar romantikának, Czuczor Gergely megbecsült patrióta poétája, jelentős alakja. Inspiráló ereje, a kortársakat s az utókor irodalmát meghatározó hatása általában ugyan nem ér föl a legnagyob- bakéval — a Vörösmarty—Petőfi—Arany formátumú költőóriásokéval —, egyben-másban azonban egészen megközelíti őket, sőt bizonyos tekintetben kezdeményező szerepe is kimutatható — nevezetesen az eposz- és balladaköltészetben. Hiszen első eposzával, az Augsburgi ütközettel megelőzte Vörösmarty Zalánját, s Pázmándi Horvát Endre és Aranyrákosi Székely Sándor vajmi kevés újat hozó kezdeményezései után: ő alkalmazta irodalmunkban először sikerrel a romantikus epika esztétikai követelményét. Legjava balladáival úgyszintén megelőzte korát, s egyben-másban Arany felé közeledett. Történelmünk számos kimagasló egyéniségét: Hunyadit, Kinizsit, Kontot, Szondit stb. ő avatta balladahősökké. Munkáiban kezd tisztulni a németes balladatípus fantasztikus-kísérteties-érzelgős légköre, s történeti, reálisabb tárgyi világba kerül. Czuczor Gergely tehát a maga megbecsült helyét irodalmunk fejlődésében mindenekelőtt azzal vívta ki, hogy előfutára és előkészítője volt a nála sokkal nagyobb lángelméknek. Mivel nálunk — s egész Kelet-Közép-Európában — az irodalom még a reformkorban is a nemzetté válásnak, a függetlenségi eszmék ébrentartásának legfőbb eszköze, érthető, hogy az 1820-as évek irodalmi szükséglete a nemzeti eposz megalkotását kívánta. Nemzeti eposz nélkül nincs nemzeti irodalom!
