Irodalmi Szemle, 2000
2000/7-8 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Gaucsík István: Megmaradt kontinuitás
KÖNYVRŐL KÖNYVRE gyárban csinálnak a zsidók hideg úton.” A lexikonban olvasható a „hideg úton gyártott” pálinka receptje, és közli a hirdetéseket is, amelyek szerint Poliak úr (Marianska utca 18.), illetve Vojtéch Fuchs úr (Hybernská utca) ajánlja ilyen irányú szolgálatait. Katznak a nagy berúgás után tábori misét kell szolgáltatnia. Hogy némileg magához térjen, Švejk főzött neki grogot, amely a lelkészt ugyancsak fellelkesítette. A recept pedig a következő volt: fél liter vizet kell forralni 2-3 szem fehér borssal, 6-8 szem fekete borssal és vagy 10 szem szekfűszeggel, illetve egy kis fahéjjal, citromhéjjal, egy citrom levével, fél kiló cukorral. Forrás után három liter fehér bort öntünk az edénybe, valamint egy liter konyakot. Vigyázni kell, nehogy kifusson a lábasból az ital. Amikor az asztalra helyezzük, felemeljük a fedőt, és a felszálló gőzt meggyújtjuk. „Ilyen grog után, Švejk, passzió lesz a misézés — vélte a tábori lelkész...” Hagyjuk azonban ezt a lexikont, s egy mondat erejéig komolyabb ügyekre terelném a szót. Sz. V. Nyikolszkij, orosz bohemista 1997-ben Moszkvában egy nagyon érdekes monográfiát jelentetett meg Švejk alakjának története (Isztorija obraza Svejka) címmel. Ebben arról ír — egyebek között —, hogy elképzelhető: Hašeknak van egy elveszett regénye, „Svejk a bolsevikok országában” címmel. Ha ez a kézirat előkerülne, a két prágai švejkológus újabb lexikont állíthatna össze, és Karéi Kosíknak ugyancsak akadna értelmezési feladata. GAUCSÍK ISTVÁN Megmaradt kontinuitás A közép-kelet-európai térségben (mennyire definiálhatatlan és amorf maga a tér és az azt jelölni, jelezni kívánó szóhalmaz!) élő — magát kisebbséghez, vagy többséghez számítani akaró — ember úgy érzi: időtlen idők óta „itteni” létezése mindig valamin kívül, valamiből kimaradva, valamitől lemaradva „zajlott le”. Egyénisége megőrzésének és léte kiteljesítésének sziszifuszi igyekezete hiátusérzetének szülőanyja lett. A hiány tudatosítása feltételezte azon „szakadékok” szemrevételezését — mélységük felmérését és az oldalfalakból kiálló „szikladarabok” pontos helymeghatározását —, melyek egy régióbeli folytonosság és ebből eredő sajátságos szellemi-kulturális tradicionalizmus (sok esetben erőszakos) megszakadását/megszakítását szimbolizálták. Az 1994 novemberében Pécsett megrendezett tudományos konferencia ennek a térségbeli diszkontinuitásnak a vizsgálatát vállalta fel. Az elhangzott német nyelvű előadások szerkesztett változatait magyar fordításban könyv alakban jelentették meg. Tematikai szempontból a tanulmányok négy csoportba sorolhatók. A szűkebben vett történeti jelleg három szerző — Hanák Péter, Tilkovszky Lóránt és Friedrich Spiegel-Schmidt — írásában domborodott ki. A zsidó művelődéstörténet és irodalom problematikájának Schweitzer József szentelt
