Irodalmi Szemle, 2000

2000/7-8 - NYELV ÉS ÉLET - Lanstyák István: A magyar nyelv helyzete és jövője Szlovákiában (tanulmány)

A magyar nyelv helyzete és jövője Szlovákiában

így a standard nyelvváltozat mindenki számára viszonylag könnyen elérhető. Ez nem valami újabbkori fejlemény: mint ismeretes, már a neves 15. századi olasz humanista, íróudvaronc, Galeotlo Marzio is fölfigyelt magyarországi látogatásai során a magyar nyelvváltozatok nagyfokú nyelvi közelségére. Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről c. munkájában így ír erről: „A magyarok akár nemesek, akár parasztok, körülbelül ugyanazon a módon használják a szavakat, nincs különbség a beszédükben, ugyanazok a kifejezések, ugyanaz a kiejtés, ugyanaz a hangsúly mindenütt... Innen következik, hogy a magyar nyelven szerzett dalt paraszt, polgár és főúr egyformán megérti." (Kardos Tibor fordítása; idézi Nemeskürty István a Diák, írj magyar éneket című népszerű irodalomtörténetének 1. kötetében, amely először 1983-ban jelent meg Budapesten a Gondolat Kiadónál.

10 A legutóbbi népszámlálás idején Szlovákia 14 városában haladta meg a magyar nemzetiségű lakosság az összlakosság 50%-áL- Nagymegyeren, Dunaszerdahelyen, Gútán, Királyhelmecen, Párkányban, Somorján, Tornaiján, Füleken, Ipolyságon, Nagykaposon, Komáromban, Tiszacser- nyőn, Ógyallán és Zselizen (a csökkenő magyar részarány sorrendjében).

11 A 90-es évek elején a magyarok által kötött házasságoknak mintegy 30%-a volt vegyes. Ha a kérdést nem a házasságok száma, ill. aránya, hanem a lakosság szemszögéből nézzük, megállapíthatjuk, hogy a magyar lakosságnak csaknem 20%-a él ma vegyes házasságban. A vegyes házasságok kérdésével nálunk legtöbbet Gyurgyík László foglalkozott; erre vonatkozó adatait többek között az 1994-ben a Kalligram Könyvkiadónál megjelent, Magyar mérleg című könyve tartalmazza.