Irodalmi Szemle, 2000
2000/7-8 - Szabó Gábor: A szenvedély holdkórja; Kígyóvedlés
Szabó Gábor* A szenvedély holdkórja hol önkényes fű terem nincs nincs nem lehet szerelem búgó galambok képe víz langyos hullámain a szín lantjain míg lombok ősi zöldje játszik lávagyomra ég a kéjnek Kígyóvedlés Üveggolyó szemeiddel nézel, miben a foglyok egymást kergetik. Serceg a testem, olvadom széjjel, dorombol a párnám. Esteledik. Bársony ujjaid arcomba vesznek, mint angyali karom, úgy simogat. Maszkom kövei leperednek, ha érintesz, ha szólsz — Te virradat. Álmodhat lelked ezer karátot, drágakövet, míg tested nem mozog. De a legolcsóbb kincs én, én vagyok! Vágyaid szúrnak. Millió sebek könnyeit itatom majd — hisz lehet. Mert a legdrágább rongy én, én leszek! * 1978-ban született, Bélyben lakik. Királyhelmecen érettségizett.
/
