Irodalmi Szemle, 2000
2000/5-6 - MARGÓ - Szuchy M. Emil: Rangos bemutató a Komáromi Jókai Színházban
SZÍNHÁZ Rangos bemutató a Komáromi Jókai Színházban A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI A színpadi művészet mindenkori értékeinek felmutatásában arra kell törekedni, hogy a szerzői üzenet teljes mértékben maradandó emlék maradjon. Az idei évadban bemutatott Szerelem és Liliomfi színművek énekes változatai kitűnő visszhangra találtak. Végre színházunk újra magára lelve olyan színdarabokat mutatott be, amelyeknek örülhettünk. Most a nagy névadó, Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének azt a színpadi változatát láthattuk, amelynek historikus jellegéből tulajdonképpen az író hitvallása sugárzik. Jókai regénye közismerten a „szabadságharc eposza”. Az írói szándék — mint ahogy méltatói írják — ébren tartani valamit abból a tűzből, amelyet Kossuthék indítottak el. A kőszívű ember fiai a hazaszeretet regénye is, melynek lelkesítő folyamatában ott lüktet Jókai hite, hogy bár a forradalom és szabadságharc elbukott — „az eszme fennmarad és élni fog”. A kérdés az, hogy a látott színpadi változat mennyit tudott megőrizni 1848 fényéből, abból a „lélekcserélő időkből”, amely az egész nemzetet egységbe tudta kovácsolni. Mert, ahogy Jókai írja, „a földműves elhagyta ekéjét, a tanuló iskoláját, a családapa boldog tűzhelyét, és ment a zászlók alá, ...mindenki testvér volt a trikolór alatt, ... s tanították egymást hazaszeretetre". S hogy e lélek- és jellemformáló idők hatását érzékeltesse, elég volt a szabadságharc egészének csupán néhány mozzanatát kiragadnia. Jókai művészetének sajátos ötvözete van. A tényekre épülő történelmi műveiben olyan eseményeket dolgozott fel, amelyeknek ő maga is részese lehetett. A kőszívű ember fiai színpadi változatában erőteljes drámaiasság feszül. A Baradlay család története félreérthetetlenül egy dicső korszak társadalmának hazafias helytállását példázza, felmutatván, hogy az egyéni célokat igenis lehet a közösségi érdekeknek alárendelni. A család kalandokban gazdag története félreérthetetlenül szembeállítja egy történelmi korszak maradi és haladó társadalmi csoportjának eszméit. A kőszívű apa ellentmondást nem tűrő végakaratában kijelöli három fiának életútját, és szigorú kötelezettséget ró nejére. De a hazaszeretettől vezérelt anya megfogadja, hogy „mindezen rossznak” az ellenkezőjét fogja teljesíteni, és fiait sorra a szabadságért küzdők oldalára állítja. Gáli László dramatizációjában kellő hangsúlyt kap az őszinte, lelkesítő forradalmi hangulat, és jó alkalom nyílik a kitűnő szerepformálásokra. Ez
