Irodalmi Szemle, 2000

2000/3-4 - MÁRAI SÁNDOR MŰVEIBŐL - Föld, föld - Halotti beszéd (vers)

Márai Sándor műveiből

Tűrd, hogy már nem vagy ember ott, csak osztály idegen, Tűrd, hogy már nem vagy ember itt, csak szám egy képtelen, Tűrd, hogy az Isten tűri ezt s a vad, tajtékos ég Nem küld villámot gyújtani, hasznos a bölcsesség. Mosolyogj, mikor a pribék kitépi nyelvedet,

Köszönd a koporsóban is, ha van, ki eltemet.

Őrizd eszelősen néhány jelződet, álmodat,

Ne mukkanj, amikor a boss megszámolja fogad. Szorongasd még a bugyrodat, rongyaidat, szegény Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt —

Mert ez maradt. Zsugorian még számba veheted A Mikó utca gesztenye fáit, mind a hetet,

És Jenő nem adta vissza a Shelley-kötetet,

És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet,

És elszáradnak idegeink, elapad vérünk, agyunk,

Látjátok feleim szem’tekkel, mik vagyunk? íme, por és hamu vagyunk.

Posillipo, 1950

Komédia, 1989, tempera