Irodalmi Szemle, 2000
2000/1-2 - MARGÓ - Juhász Dósa János: Milyen lesz a jövő? (Gondolatok a XXIX. Fábry-napok kapcsán) - Színházi fesztivál négy nyelven (elemző tudósítás) - Hazafelé araszolva a múlton át (Beszélgetés Gágyor Péter rendezővel)
MARGÓ díjat is alapítottak a fesztiválon, amit először Kövesdi Szabó Máriának ítéltek oda. A díj később évente egyszer kerül kiosztásra szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján, amit egy héttagú kuratórium ítél oda egy évadban nyújtott kiemelkedő teljesítményért vagy egy életpálya elismeréseként. A díjjal pénzjutalom is jár, ami nem más, mint az aznapi előadás tiszta bevétele. A díjat Egressy Gáborról nevezték el, aki Ottót játszotta a Bánk bán kassai ősbemutatóján. Az elhangzottakra reagálva Kolár Péter, a színház igazgatója elmondta, hogy a színház jelenlegi létszáma negyven fő, de már megérkezett az utasítás a minisztériumból, hogy azonnali hatállyal ezt a látszámot 34 főre kellene csökkenteni, amire ő nem hajlandó. Havasi Péter amatőr színjátszásunkról tartott beszámolót, amely a két profi színház legfontosabb utánpótlásbázisa is egyben, Pásztó András pedig a kassai X Iparista Kisszínpad 15 évéről, ahonnan 7 fiatal került színészi pályára. De szólt a kassai Thália és a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola kapcsolatáról (Lengyel Veronika, Csolti Klára) és Beke egri mesterkurzusairól is. Lengyel Menyhért egy magyarországi cigány színház szükségességét ecsetelte, hiszen amíg a cigányok a magyarokról mindent tudnak, addig a magyarok nem ismerik a cigányok kultúráját. Az utóbbi években több kísérlet is történt ez ügyben, jelenleg is folynak színházalapítási kísérletek. Dávid Zsuzsa, a szekszárdi Német Színház igazgatója a kisebbségek fölösleges elzárkózásáról beszélt és a német színház emberfeletti kísérleteiről, hogy az egyre inkább csökkenő magyarországi kisebbség identitását megőrizze. A Kazinczy-napokra az idén mindössze ötven perc jutott, Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség elnöke, aki Stuttgartból érkezett Kassára, a nyelv, az irodalom és a színház kapcsolatáról szólt, míg Czakó Gábor író a nyelv funkcióiról tartott kiselőadást. A tanácskozás végén Kolár Péter átadta az idei Fábry-díjat, amelyet az idén harmincéves Szőttes kapott, majd zárszavában a Fábry-napok és a Kazinczy-na- pok szükségszerű átalakításáról beszélt. A Fábry-napok keretében nyílt meg a kassai magyar színjátszás dokumentumait bemutató kiállítás, valamint Jozef Hascák jelmezeit és díszletterveit bemutató tárlata, amelyet Viktor Jasan nyitott meg, s megjelent a kassai Thália Színház adattára is Ötvös Anna szerkesztésében. A könyv nélkülözhetetlen mindazok számára, akik az elkövetkező években behatóbban akarnak foglalkozni a Thália eddigi történetével. Az a tény mindenesetre mélyen elgondolkodtató, hogy a kötet leggyakoribb szava a pályamódosítás. A kassai gimnázium diákjai (Bánó Júlia, Dakos Szilvia, Jankó Miklós, Major Péter és Parajos Katalin) rövid irodalmi összeállítással tisztelegtek a résztvevők előtt. A Fábry-napokon sokat beszéltek a múltról, jóval kevesebbet a jelenről és mintha féltek volna a jövőbe tekinteni. A láz(át)adás még mindig várat magára.
