Irodalmi Szemle, 1999
1999/11-12 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Németh Zoltán: Szövegvég (Adalékok a Cselényi-jelenség természetrajzához, tanulmány)
KÖNYVRŐL KÖNYVRE amelyek dédapáinkkal, nagyapáinkkal, apáinkkal és velünk történtek, s talán némileg más formában fiainkkal és unokáinkkal is megtörténnek. Lényegüket a mindennapi emberek egyszerű értelemben heroikus, legyűrhetetlen élettakarása jegyében zajló tettei jelentik. Az Öröködbe, Uram című regényét szívesen olvashatja mindenki, aki érti a nehéz történelmet élő emberek mindennapjainak pátoszát. (Méry Ratio, 1998) NÉMETH ZOLTÁN Szövegvég (Adalékok a Cselényi-jelenség természetrajzához) Mottók „...Cselényi kétségkívül a szlovákiai magyar költészet egyik legjelentősebb újítójává lett... "A „A nagyszáj annyit tesz, hogy a lírai alany iszonyatosan nagyokat mond. 72 „Cselényi (...) alapjában véve a realista esztétikai koncepció szellemében alkot... 73 A NAGY SOSEMVOLT EGYSÉG AVAGY PLATÓN BARLANGJA Platón barlangjában furcsa dolgok történnek. A dolgok vissza változnak ideákká, örök, mozdulatlan, változatlan eszmékké. A sokszínűség, a létezők kavalkádja csak álca, az ideák másodlagos és másodrendű visszfényei. Cselényi szövegei is kavalkádszerűen villantják fel az emberi civilizáció szótörmelékeit, műveltségszavait, és általuk mindig a túlra, a túlpartra ácsingóznak, hogy a fiktív világegész, a Nagy Sosemvolt Egység elemeit összegyűjtve újra meg újra megtalálják azt a totalitást, amely ellenőrizhetetlen, mert hiszen nem létezhet olyan inštancia, amely a „mindenség”, a „mindig-túl- ság” fölött állna. Igen, a végső inštancia kérdése. A VÉGSŐ INŠTANCIA A Végső Inštancia kérdésének egyik kulcsszava lehet a „téridő”. Ez, ügyem a „minden”. A „végső”. Amin nincs túl, amelyen túl lenni elképzelhetetlen. Illetve már maga a „téridő” fogalma is elképzelhetetlen. Nincsenek emberi dimenziói. Elképzelhetetlen. Elviselhetetlen. Ha egy szöveg a „téridő” birtokosának nyilvánítja magát, akkor ezzel azt is kinyilvánítja, hogy túl van az emberi dimenziókon, nem érdeklik az emberi dimenziók. Pontosabban: csak addig érdeklik, amíg túl lehet rajtuk. A szöveg önmagát isteníti, ha azt állítja, hogy az emberi dimenziókon túlmutató „össztudás”, „abszolút tudás” birtokosa. Az isteni nyelv, az isteni szöveg: ez Cselényi nyelve. A MÉRHETETLEN Az istenség azonban mérhetetlen. így tehát ezekhez a szövegekhez nem lehet „hozzáférni”. Hiszen ha isteni dimenziókkal bírnak, ha túl vannak az
