Irodalmi Szemle, 1999
1999/11-12 - ARCOK ÉS MŰVEK - Jakab István: A szlovákiai magyarság nyelvhasználatának gondjai az ezredfordulón (előadás)
Jakab István értekezlet küldetése, az ünnepély küldetése, a Fábry-díj küldetése stb. Ez azzal magyarázható, hogy a szlovákban a szerkezeti szempontból hozzá hasonló poslanie szó ezt jelenti: jelentős feladat, rendeltetés, küldetés. Tehát nincs személyekre leszűkítve a használati köre. A magyarban számos megfelelő szó között válogathatunk fordításkor, ha a poslanie tárgyra, dologra vonatkozik: rendeltetés, szerep, feladat, cél stb. A magyar küldetés szó 1. jelentését a szlovákban a ’kiküldés’, a ’küldetés’ értelmű vyslanie szóval fejezik ki. Ha a felvidéki magyar a školenie szlovák szót hallja, magyar megfelelőjeként általában az iskolázás szó jut az eszébe: ezt idézi fel benne a szlovák szó szerkezete. Persze rendszerint a tanfolyamszerűen végbemenő oktatásra fog gondolni, hiszen a szlovákban ez a mai fő jelentése a školenie szónak. (Egyébként mindkét nyelvben mást is értünk rajta, különösen nyelvünkben; itt mezőgazdasági szakszó is). A magyarban viszont nincs ’tanfolyam’, ’oktatás’ jelentése az iskolázás-na.k; ezeket külön szavakkal, az említett jelentéseket jelölő elemekkel kell kifejezni. Ezért idegenek nyelvünkben a következő kifejezések: politikai iskolázás (politické školenie), iskolázásra küld (posielať na školenie) stb. A magyarban szokásos kifejezésformák: politikai tanfolyam vagy oktatás, tanfolyamra vagy iskolára küld stb. Az eddigi példákban az eredeti szlovák szavakat vizsgáltuk. A szlovákban használatos idegen szavakkal még több a gond, mert rendszerint olyan latin vagy görög eredetű elemekről van szó, amelyek a magyarban is használatosak, de rendszerint némi alaki különbséggel (a szlovák nyelv ugyanis saját deklinációrendszeréhez alakítja ezeket a szavakat, a magyarban használatos alakok közelebb állnak az eredetihez). A félresiklást az okozza, hogy sokan nem gondolnak arra, hogy ugyanannak az idegen szónak a magyarban és a szlovákban használatos alakja között jelentéskülönbség lehet. így néha mint Kelet-Szlovákia „metropolisáról” írnak Kassáról, mert a szlovákban a metropola szó — a magyarral egyező jelentései mellett — ’központi város’, ’székhely’ értelemben is előfordulhat. Hasonló a probléma az akadémia szóval. Az egyező jelentések mellett a szlovákban a ’műsoros ünnepély’, ’ünnepség’ jelentésben is használatos. Ennek „köszönhetően” a mi magyarjaink is gyakran „rendeznek akadémiát”. Kedvelt kifejezés az ünnepi akadémia is a slávnostná akadémia vélt megfelelőjeként, noha van díszünnepély szó is nyelvünkben, amely alkalmasabb a megfelelő szerepére. Meg kell még említenem a promóció szót, amely a magyarban ritka, s az előléptetést, a tudományos fokozatról szóló oklevél átadását jelenti, de az egyetemi diploma átadásakor rendezett ünnepélyt nem szokták vele jelölni. Ennek neve: diplomaátadó vagy oklevélátadó ünnepély, diplomakiosztás stb. Nálunk ezeket az elemeket kevesen ismerik, még kevesebben használják. Ez alkalom neve — a szlovák promócia alapján promóció. De gondot okoz az idegen szavaknak a két nyelvben eltérő alakja is. Az -ió végű latin eredetű szavak a szlovákban -ia végződést kapnak: ratifikáció — ratifikácia, transzfúzió — transfúzia, rehabilitáció — rehabilitácia stb. Akik nem tanultak latint, de a magyarban használatos alakokkal akarnak élni, hamar kialakították maguk számára azt a receptet, hogy az -ia végződést fel kell cserélni az -lóval, s hozzájutnak a magyaros formához Ha tehát a
