Irodalmi Szemle, 1999
1999/11-12 - ARCOK ÉS MŰVEK - Jakab István: A szlovákiai magyarság nyelvhasználatának gondjai az ezredfordulón (előadás)
NYELV ÉS ÉLET JAKAB ISTVÁN A szlovákiai magyarság nyelvhasználatának gondjai az ezredfordulón Nyelvhasználatunk szlovák hatásaival kapcsolatos nyelvi és elvi kérdések Az ankétunkra hívó körlevelet olvasva, örömmel fedeztem fel azt a közlést, hogy itt ajánlásokat is fogalmazunk meg a nyelvet érintő legfontosabb és legsürgősebb tennivalókra vonatkozóan. A Kecskés Mihály professzor úr külön telefonhívása mellett ennek a ténynek a hatására döntöttem úgy, hogy vállalom a hosszú utazással járó részvételt. Mert értekezni már eleget értekeztünk anyanyelvűnk ügyében — persze ajánlásokat is fogalmaztunk már meg —, de remélem, most már konkrét tettek is fogják követni a tanácskozást és a feladatok meghatározását. Megkísérlem vázlatosan ismertetni a felvidéki magyar nyelvhasználat és nyelvművelés gondjait. Bár nem minden szlovákiai magyar tud szlovákul, sőt a magyarok nagyobb része anyanyelvén beszél falujában, városában, a kétnyelvű környezet hatása alól nem vonhatja ki magát senki. Azzal az állítással magam is vitába szállók, hogy szlovákiai magyarjaink mind kétnyel- vűek, de a környezetre valóban a kétnyelvűség jellemző. A magyar többségű falvakban, városokban látszólag egynyelvű a környezet; még olykor némely szlovák nemzetiségű személyek is magyarul beszélnek magyar ismerőseikkel, de a szlovák nyelv különféle hatásai megnyilvánulnak a magyarok nyelvi megnyilatkozásaiban is. A bajt csak súlyosbítja az a tény, hogy ezt már ők maguk sem veszik észre, esetleg csak az állapíthatja meg, aki ilyen szempontból figyeli őket, illetve anyaországi rokonaik, ismerőseik. Sokan talán azt hiszik még a magyarországi nyelvészek közül is, hogy a falusi embert megvédi a nyelvjárása, a bizonyos fokú elszigeteltsége a szlovák hatástól; nincs annyira kitéve ezeknek, mint a városi vagy az értelmiségi személy. Annyira valóban nincs kitéve, de nem védi meg őt sem a helyzete. A falusi ember is intéz hivatalos ügyeket — általában magyarul — a községházán, a járási hivatalban; jár orvoshoz; hallgat olykor szlovák rádiót, néz szlovák nyelvű tv-adást, tehát a szlovák nyelvi hatások őt is érik anélkül, hogy tudomást venne róla. Hiszen pl. az ügyintézés közben magyarul beszélő hivatalnok is szlovák szakmai szavakat kever beszédébe, vagy a kimondott magyar szava szlovák jelentést hordoz. S az ügyfél már a családtagjaival, szomszédjával való beszélgetés alkalmával továbbterjeszti ezeket a jelenségeket. Az értelmiségi vagy a városi ember, aki a munkahelyén, illetve lakóhelyi környezetében kénytelen szlovákul is beszélni,
