Irodalmi Szemle, 1999

1999/11-12 - ARCOK ÉS MŰVEK - Kovács Sándor Iván: Apa és fia (Amadé Antal és Amadé László költészetéről (tanulmány)

Kovács Sándor Iván

Pöcsétlem is aztot: sziv — s piros szivemmel,

Ha nem szolgálhatok egyéb érdememmel,

Méltóztassad eztet: kegyes s szelíd szemmel.

Ha pennámat nézed, látod, hogy szerelmes!

Tintám helyett vérem: ez is böcsedelmes (A vér másképpen is: harcol s győzedelmes);

Tudom, hogy ezekért lesz hozzám kegyelmes.

A kiömlött vér, amellyel a Szigeti veszedelem hőse mintegy subscribálta (aláírta) önfeláldozását, az új század közepén a zárójel monstranciájába tétetik, mint valami avult ereklye. Most a piros szív szerelmes vérével az udvarlást, a vágyat, az imádatot írják.

A hősiesség pátoszával együtt az azt kifejező biblikus és mitológiai példatár értéke is alább szállt, átalakult; eredeti atttributumai értelmében nincs is rá már szükség:

Mint írják Herkulest, nézd meg: nagy csákánnyal,

Szent Györgynek vívását kegyetlen sárkánnyal,

Philisteus ellen Sámson szamár-által,

Parittyával harcolt Dávid Góliáttal.

Nem kínszerítelek téged ily harcokra,

Inkább édesgetlek porcogó csókokra,

Virágokkal hintett szép fehér gyolcsokra,

Hymennek ágyában fekhetsz, nem mocsokra.

Herkules, Szent György, Sámson, Dávid hősiessége: mind a múlté. Most nem hidrával, sárkánnyal, filiszteussal, Góliáttal vívunk, hanem édesgető, porcogós csókok próbáját kell kiállni, és virágokkal hintett gyolcs ágynemű várja a szerelmi vitézkedőt, nem lustos-véres csatatér; a győzelem is legfeljebb Hymen ágya, azaz egy sikeres házasság.

A szerelmi ostromnak kitett nő szépségét bezzeg lehet magasztalni, lehetőleg a legtúlzóbb, legbizarrabb metaforák kellenek hozzá a vámpír-pirostól ("Hajnallal hasétott ajakid vérsége") a picinyítő „elefántcsontocskák”-ig, az „ajak kis púpocskájáig”, a szépségszeplőig (ezt hívta anyajegynek, neonak az olasz barokk költészet):

Kerekes orcádnak ritka rendessége,

Vérnek fehér tejjel frigyes egyessége,

Hajnallal hasétott ajakid vérsége,

Engem meghódított sok mineműsége.

Egyes fogaidnak jó rendben állása:

Elefántcsontocskák bizonyos szállása,

Ajakid egymástól mosolygó válása Ellenségidnek is csudának vallása.

Kláris ajakidnak egy kis púpocskája,

Kit csókkal ültetni kíván minden szája,

Középett is vagyon ennek kegyes tája,