Irodalmi Szemle, 1999

1999/11-12 - ARCOK ÉS MŰVEK - Kovács Sándor Iván: Apa és fia (Amadé Antal és Amadé László költészetéről (tanulmány)

Kovács Sándor Iván

ü ü hangszótaggal jelöli a tetszés szerint behelyettesíthető mondanivalót, dallamhangzattal pedig (Tralala trilom tralala) egy teljes sort is rábíz a továbbgondolóra, mint például:

Ábrázatod változtassad, Mások belső ü ü ü, Kedvedet alkalmaztassad, De csak külső ü ü ü Néha mérget is kell falnod, Trala trilom tralala,

Azokat is csókolgatnod, Kiket inkább ü ü ü.

Ábrázatod változtassad, Mások belső kényéből, Kedvedet alkalmaztassad, De csak külső érdekből Néha mérget is kell falnod Pénzért bűzt is beszívjál, Azokat is csókolgatnod, iket inkább lehánynál.

A, A, A, te vén törzsök fa című betűversét (lettrikus versét) Amadé az ábécé húsz betűjére írta (A,B,C,D,E,F,G,H,IrK,L,M,N,0,P,Q,R,S,T,Ü). Leleményesebb szakaszai ezek:

B,B,B.

Bújj az kéménybe, hulOnnéd ülj az pemetre, Röpülj Gellér hegyére

B,B,B.

Bújj a kéménybe.

Húj disznó hu hu.

K, K, K.

Rút Du Du káka,

Varjúk fészke, étele, Hollóknak eledele,

K,K,K.

Rút Du Du káka.

Q.Q.Q

Húj disznó hu!

Csak az ördöggel görög, Mint disznóval az görög.

Q,Q,Q.

Húj disznó hu hu.

K,K,K.

R,R,R.

Régi Uzli per.

Jégcsappal bagoztatott, R,R,R.

Régi Uzli per.

Weöres Panyigai ü Panyigai ü-je is megfejthető, Amadé B,K,Q,R-jével is próbálkozzunk. A három betűhang a második sor rímét hívja. B: bébébé — kéménybe; K: kákáká — káká; Q: kukuku — hu, hu; R: errerrerr — per. A pemet** seprűnyél, a Gellért-hegy a boszorkányok gyülekezű helye: ha a boszorkány elfér a kéményben, a kemenceseprűre is ráülhet, és huss, már ott is a Gellért-hegyen! A Du, Du valami indulatszó (de a Dunának is van egy Dudvág nevű holtága, s az bizony lehet kákás). Hogy van-e kákából készült varjúfészek, én nem tudom, de jól elképzelem. Aki ezen csomót keres, kereshet más magyarázatot is (azzal együtt, miféle rútalmas dolgot eszik a varjú, holló a káka körül). — A görög-nek két jelentése van: ’hengergődzik’ és ’részeg’. Aki tehát ördöggel hengergődzik, az olyan, mint a részeg disznó. (Lesz hasonló ríme Arany Jánosnak is: „Mintha lába kelne valamennyi rögnek, / Lomha földi békák szanaszét görög nekX) — „Régi uzli per’? Biztosan ki lehetne nyomozni, ha a benne rejlő (vagy eltorzult: uzdi?) helynevet, esetleg személynevet ismernénk. Ez a „jégcsapbagozta” hidegszex-eset valami mesés információra utal.

** A pemet „ölnyi hosszú piszkafaforma nyélre kötött kemencesöprő, stalmából, kukoricafoszlányból, néha pemetfűből (Czuczor-Fogarasi, V. 1870, 147.)