Irodalmi Szemle, 1999

1999/9-10 - TUDOMÁNY - Bokros Katalin: Petőfi és a biedermeier

TUDOMÁNY

a romantikára annyira jellemző egzotikum szerepét tölti be. Költészetéből hiányzik a bájosság, családias stílus, az emberi közelség melege. Lenai introvertált, elégikus hangú költő. Műveiben az idegen sóvárgó szemével tekint a magyar betyárokra és huszárokra. Dicséri a magyarok nótás, daloló természetét, szabadságszeretetét, bátor magatartását. Ezzel ellentétben Petőfi népi alakjai közelebb állnak a valósághoz, a költő gyakran használja az egyes szám első személyt. Ábrázolásmódja közvetlenebb és élményszerűbb. Népies jellegű dalai közül néhányat a nép maga is átvett és népdalként énekelt. A népi-plebejus élet tipikus alakjait és környezetét teremti meg.9Petőfinek talán a János vitézben sikerült a legtökéletesebben összekapcsolnia a romantika, a biedermeier és a népiesség jellegzetes vonásait. Szerb Antal paraszteposznak nevezi a János vitézt, és szerinte a magyar folklór legszebb felemelkedése a művészi síkba.10 A népi jellegen kívül (Jancsi és Uuska népi hősök, népmesei motívumok, magyaros versforma) az elbeszélő költeményben romantikus és biedermeieres vonások is megtalálhatók. Romantikusnak tartjuk a két árva gyermek szerelmét, a túlzásokat, a fantasztikum alkalmazását, Jancsi bátor és hősies viselkedését, jellemességét. A biedermeier hatása a bájos és naivitást sugárzó előadásmódban, költői megfogalmazásban érződik. A családcentrikusság megnyilvánulása az is, hogy Jancsi nem a királylányt válassza, akit megmentett, és akit jutalmul feleségül vehetett volna, hanem visszamegy Iluskájához, akivel boldogságban akar élni. Még azt sem bánja, hogy útközben elveszítette a jutalmul kapott pénzt.

Petőfi verseiben a biedermeier úgy tűnik, nagyobb mértékben van jelen, mint ahogy eddig feltételezni lehetett. Legszebb költeményeiben, tájleíró verseiben a lírai realizmus is tulajdonképpen biedermeieres vonás. Az Alföld című költeményében mikroszkopikus részletességgel ábrázolja a magyar tájat.11 A természeti képek (ég, föld, virágok, állatok), a szabadság allegóriája, az idillikusság érzése a biedermeier korának kedvelt szimbóliumai voltak.

A leírtak kapcsán felmerül egy fontos kérdés, vajon most melyik stílusirányzathoz tartozik a magyar irodalom legforradalmibb költője? Ha áttekintjük Petőfi egész munkásságát, akkor abból kitűnik, hogy Petőfi a romantika költője, de műveiben érződik a népiesség és a biedermeier hatása.

JEGYZETEK

1) Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Magvető, Budapest 1986, 8. kiadás 382. 1.

2) Sőtér István: Werthertől Szilveszterig. Szépirodalmi, Budapest 1976, 437—532. 1.

3) Geismeier, Willi: Biedermeier. VEB E.A. Seemann Verlag, Leipzig 1986. Das Bild vöm Biedermeier

4) Vajda György Mihály: Keletre nyílik Bécs kapuja. Közép-Európa kulturális képeskönyve 1740—1918. Akadémiai, Budapest 1994, 73. 1.

5) Sengle, Friedrich: Biedermeierzeit. Deutsche Literatúr im Spannungsfeld zwischen Restauration und Revolution 1815—1848. Band I. J.B.Metzler, Stuttgart, 1971

6) Szerb Antal: Uo. 381. 1.

7) Sótér István: Uo. 476. 1.

8) Sonnenfeld Zsigmond: Lenau Miklós élete és művei. Budapest, Franklin Társulat 1882

9) Sőtér I.: Uo. 472. 1.

10) Szerb A.: Uo. 386—387.1.

11) Sőtér I.: Uo. 524.1.