Irodalmi Szemle, 1999
1999/9-10 - ÉLŐ MÚLT - Molnár Imre: Ady lett életem örökös kísérője 2. Boros Zoltán vallomása életéről, nemzedéke küzdelmeiről (beszélgetés)
Molnár Imre tanácselnöknek, aki egy cseh ember volt, František Foukal. Három napig tartott a tárgyalás, kihallgatták a Sarló prominens tagjait, Dobossy Imrét, Varga Imrét, Berecz Kálmánt, Ludvig Aurélt, Peéry Rezsőt, Brogyányi Kálmánt, azokat, akik a Sarlónak korábban tagjai voltak, de abban az időben már nem vállaltak szerepet. A bíróság hat hónapi vizsgálati fogság után Vass Lászlót felmentette azon az alapon, hogy ő az írásaival demokratikus magatartást tanúsított, és azokkal a cikkekkel, melyek a pápai diákfórum lapjában jelentek meg, vagy amelyeket Csehszlovákiában máshol közzétett, nyoma sem volt a gyűlöletkeltésnek vagy a társadalmi rend veszélyeztetésére való szándéknak. Máskülönben is a vádlottak oly messze, 200 kilométerre voltak egymástól, hogy nem lehetett szó kapcsolódásról. Ennek az ítéletnek az anyaga a Debreceni Sarlógyűjteményben szintén megtalálható. Fejes Jánost egy esztendőre ítélték el, a köztársaság érdekeit sértő kifejezések használata miatt. így aztán az ügy befejeződött. Közben a rendőrség a Sarló baloldali munkásfrakcióját feloszlatta és iratait elkobozta. Ezzel a Sarló 1934-ben adminisztratív is megszűnt. * És hogyan alakult az érintettek sorsa ezután? — Vass Laci elment a Magyar Naphoz, annak lett az irodalmi szerkesztője Moravská Ostraván. Ez a napilap 1936-ban jelent meg, tényleg a kommunista párt pénzén lett kiadva, de már a „népfrontos irányzatban” volt szerkesztve. Vass Laci, mint irodalmi és kulturális főszerkesztő, roppant nagy sikert ért el azokkal a cikkeivel, melyeket haladó szellemben, de izzó magyarsággal írt. Mellőzte az osztálytendenciákat, az egyetemes magyarság problémáit fejtegette és azt, amit nem lehetett Magyarországon leközölni. A Prágai Magyar Hírlapból állandóan figyelte ezt a lapot a Szvatkó Pali, és ő fölfigyelt Vass László újságírói tevékenységére. 1938 májusában Vass Lacit Szvatkó az én feledi lakásomon meghívta a Prágai Magyar Hírlaphoz. Azt mondta: „Én tudom, hogy mit írtál, gyere át hozzánk.” így Vass László egyik napról a másikra megjelent a Prágai Magyar Hírlapnál. Ezt aztán sokan árulásnak tartották, mondván, hogy Laci átállt a másik oldalra. De ez nem volt árulás, mert végeredményben a Prágai Magyar Hírlap sem jelenhetett volna meg Budapesten olyan színezetben, ahogy Prágában. A lapba Márai Sándor, Illyés Gyula, Féja Géza írtak. A lap európeer liberális beállítottságú polgári demokrata lap volt. így Vass László átment a Prágai Magyar Hírlaphoz, aztán a lappal együtt Budapestre a Felvidéki Magyar Hírlap szerkesztőségébe. Lényegében tehát sem Vass Lászlónak mint írónak, sem pedig a Sarló-mozgalomnak a dezavuálása nem történt meg. (...) * E korszak lezárásaként arra kérem, pár szóban foglalja össze, hogy élték át az 1938-as visszacsatolás időszakát. — A feledhetetlen 1938-as időszak! Már az 1938. évnek a nyarán érződött, hogy politikai fordulat fog bekövetkezni. Ez ahogy mondják, szinte benne volt a levegőben. Elsősorban is megjelent Csehszlovákiában az a bizonyos angol kormánybiztos, Runciman, ahogy mi mondtuk a „csődtömeg-gondnok”. Próbált rendet teremteni, kiegyeztetni a német érdekeket a csehszlovák érdekekkel. Ugyanakkor a magyar pártok is mozgolódni kezdtek. Csehszlovákiában akkor
