Irodalmi Szemle, 1999
1999/9-10 - Gál Sándor: A legnagyobb törpe 2. (Történelmi kabaré)
Gál Sándor követelésekkel léphetnek fel; emberi jogokat, állampolgárságot, anyanyelvi oktatást, elkobzott földek visszaszármaztatását kérhetik, s joggal... Nem, és nem. Nem írom alá ezt a megalázó okmányt. Nem ismétlődhet meg 1938. október ötödiké. KLEMO: Ki a fene akarja megismételni október ötödikét? Én aztán nem. Ma 1948. február 25-e van. Ez a döntő dátum. Meg az, hogy a munkásosztály fegyverben áll. A történelem soha nem ismétli önmagát, tisztelt elnök úr. Önök eljátszották kisded játékaikat, s ahogy nagy barátunk Joszif Visszarionovics mondotta volt, most a világ proletáriátusának nagy győzelmei következnek el. EDUARD: Nekem mást mondott... KLEMO: Ezért nincs béke. Amíg lesznek burzsujok, lesz osztályharc is. Ha levertük a burzsujokat, akkor lesz béke, s lesznek elvtársak. A burzsuj urak, még ha miniszterek is, nem lesznek elvtársak. Mert ha az urakból lesznek elvtársak, akkor az egy kész opportunizmus, mivel az opportunisták az uraktól származnak, akik pedig ellenségeink. Világos? EDUARD: De ezek a miniszterek mind kitartottak mellettem Londonban, s harcoltak a republikáért. KLEMO: Nevetnem kell! Még hogy harcoltak. Elkövették azt az ostoba merényletet Heydrich ellen, aztán mi lett a vége? Na, mi lett? EDUARD: A mi hős fiaink bebizonyították... KLEMO: Felelőtlen merényletükkel módot adtak a fasisztáknak a hazai baloldali ellenállás teljes fölszámolására, szétzúzására. Vallja be, hogy ezt előre kitervelték, sőt, azt hiszem, Lidicét is belekalkulálták... Lidice is az önök lelkén szárad... EDUARD: Tiltakozom! Ez nem igaz! Ez kommunista politika, túlzás, destrukció. Most már mindent a mi nyakunkba szeretnének varrni?! A nyugati emigráció eredményesen harcolt. Kitűnő pilótáink voltak. Szétbombáztuk a német birodalom hadiiparát és megsemmisítettük a Wehrmachtot... KLEMO: Mint mindig, most is túloz! Pár tucat embere volt csupán. Zömmel nyeszlett értelmiségiek, burzsujcsemeték. Szinte kivétel nélkül mindegyiknek volt érettségije, s állítólag több nyelven beszéltek... De keleten, Svoboda tábornok hős zászlóaljában, amikor Buzuluk alatt döntő csapást mértünk a fasiszta betolakodókra, csupa hat osztályt végzett elvtárs harcolt. És még a duklai csata idején se voltak érettségizett katonáink. Érzi a minőségi különbséget, Elnök úr? EDUARD: Hogyne! A kép teljesen világos és egyértelmű. KLEMO: Akkor írja alá a miniszterek lemondását elfogadó dekrétumot. Maga jól tudja, hogy ezt a nyílt kormányválságot ezek a szocialisták, néppártiak és demokraták közösen robbantották ki ellenünk, tehát nekik kell megfizetni a válság árát. Mégpedig kamatostul. A többit pedig bízza rám. EDUARD Én makacs ember vagyok, kitartok eszméim mellett a végsőkig. Sőt, azon túl is, ha szükséges. Tehát nem írom alá! Nem és nem! Nekem itt még tennivalóm van. A németeket elintéztük, de a magyar elem továbbra is jelen van, s ez kétségbeejtő tény. KLEMO: Jelen van, de miért? Mert Ön csak velünk, németekkel szemben volt határozott. S ez nekem fáj, hiszen tudnia kell, hogy lényegében én is német
