Irodalmi Szemle, 1999

1999/1-2 - Turczel Lajos: A Limes c. folyóiratról

Egy Közép—Európára is kitekintő magyarországi lapról

nemzetiségek) a viszályok ellenére milyen közös értékeket teremtettek. A vizsgálat másik fő kérdése az úgynevezett utódállamokban (Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Szovjetunió) kialakított kisebbségi jogszabályozások elemző bemutatása.

A kisebbségi kérdést tárgyaló tanulmányok először szórványosan jelentek meg, később terjedelmes rovatokat töltöttek ki, s négy-öt esetben a teljes lap- terjedelmet foglalták el. Hogy konkrét számokat is említsek, az 1995. évi 3. sz. és az 1996. évi 1-2 sz. Pozsony-központú értékes kutatási eredményeket tartalmaztak, s az 1996. évi 1-2. számot a Limes szerkesztői és kiadásvezetői a pozsonyi Magyar Kulturális Intézetben rendezett szemináriumba is elhozták, s a lapban szereplő fiatal szlovák történészek ott a tanulmányaikat szlovák nyelven felolvasták.

A többi kisebbségi és „előkisebbségi” szám közül a rendkívül gazdag anyagú két erdélyi számot (1996/3, 1998/4), a történelmi Magyarország városfejlő- désését bemutató 1998-as 2-3. számot és az 1997-es Duna-számot emelem ki. Az utóbbival kapcsolatban közismert tény, hogy a tipikus közép-európai folyót, a Dunát Ady is megénekelte, s a térség egyik szimbólumának tartotta.

Az 1999-es év első száma Felföld—Felvidék—Szlovákia címmel jelent meg, s a tanulmányokat magyarországi és szlovákiai magyar és szlovák szerzők írják. Ez évben a Balkán-probléma is terítékre kerül, s egy külön számban szlovákiai magyar művészettörténészek a két háború közötti itteni magyar képzőművészetet mutatják be. Ebben a vonatkozásban a lap már korábban is nagy szolgálatot tett. Az 1996. évi 4. számában az én bevezetőmmel Brogyányi Kálmán négy olyan tanulmányát közölte, amelyekből erőteljesen kirajzolódik az 1918 és 1945 közötti képzőművészetünk teljesítménye.

A magyar kisebbségek problémái iránt ennyire érzékeny Limest kezdettől Virág Jenő szerkeszti, s ha a mai mostoha sajtóviszonyokra gondolunk, akkor az ő tervező-szervező munkáját hősiesnek mondhatjuk. A váltakozó segéd- szerkesztők közül Mezey László Miklóst emelem ki, aki a szlovákiai tematikájú számokban nagyon aktív volt, s mellesleg évtizedek óta recenzálja a mi irodalmunkat.

Az anyanyelvükhöz és magyarságukhoz hű olvasóink figyelmét felhívom erre a lapra, mely nagy erőfeszítést fejt ki azért, hogy a magyar kisebbségi sorsot felmutassa. E téren a magyarországi lapok közül ő áll a legközelebb a Budapesten Regio címmel megjelenő kisebbségtudományi szemléhez.