Irodalmi Szemle, 1999

1999/1-2 - Turczel Lajos: A Limes c. folyóiratról

Turczel Lajos Egy Közép—Európára is kitekintő magyarországi lapról A tatabányai Limesről van szó, amely 1988-ban a Komárom-Esztergom Me­gyei Önkormányzat folyóirataként indult, s az első két évben egy-egy, 1990—91-ben két-két száma jelent meg. Célkitűzése a megyéről készült társa­dalom- és természettudományi tanulmányok publikálása volt. 1992-től aztán olyan negyedévi társadalomtudományi szemlévé vált, amely időnként termé­szet- és környezetvédelmi írásoknak is teret ad. A megyéből, régióból való első kitekintést a szlovákiai Komárom magyar kulturális intézményeivel: a Duna Menti Múzeummal és a városban székelő Szlovákiai Magyar Néprajzi Társasággal kialakított kapcsolat jelentette. Ennek természetes oka és célja volt, hiszen Komárom városa 1918 előtt a Duna két partján terült el, s csak Csehszlovákia megalakulása után szakadt két részre: a Csehszlovákiához tartozó Révkomáromra (szlovák nevén Komárnóra) és a jobb parti magyarországi Komáromra (Újkomáromra). A révkomáromi kapcsolatteremtés a Limes számára azért volt céltudatos és hasznos, mert az itteni történészek, művelődéstörténészek és néprajzosok fő kutatási területe: a zömmel magyarok lakta Csallóköz, Kisalföld és Mátyusföld a mai magyarországi Esztergom-Komárom megye területével nemcsak föld­rajzi egységet alkot, hanem kulturális hagyományegységet is. Ilyen alapon a mi Mácza Mihályunk és Liszka Józsefünk hagyományfeltáró írásai a lapba is jól beillettek. A szlovákiai szerzőkkel felvett kapcsolat az első világháború után kialakult magyar kisebbségek iránti érdeklődést is kiváltotta. Ilyen érdeklődés az oda- áti és itteni kommunista rosszallás ellenére már több magyarországi folyóirat­ra, köztük a Limesnél néhány évvel korábban indult tatabányai szépirodalmi és kritikai Új Forrásra is jellemző volt, s főleg a kisebbségek helyzetének be­mutatására irányult. A Limest viszont elsősorban a közép-európai összefüggé- sű történelmi előzmények érdeklik, s jól megválogatott munkatársai azt vizsgálják, hogy a Közép-Eurúpa jelentős részét birtokló Habsburg-biroda- lomban, s annak utolsó szakaszát jelentő Osztrák-Magyar Monarchiában a tör­ténelmi Magyarország népei (s magyarok és a szláv-német-román

Next

/
Thumbnails
Contents