Irodalmi Szemle, 1999
1999/7-8 - Török Elemér: Viszem gyermekkorom szép álmait némán, Hol az a nyár?, Búcsú a szülőföldtől, Sors (versek)
Török Elemér Viszem gyermekkorom szép álmait némán Dénes Györgynek Szellő terít halvány köd fátylat a tájra, hallgat a csalogány, alkony csöndjét várja... Indulok épp haza, a lelkem csupa fény... Szülőföld, erre is, de régen jártam én... Már lesben áll és jön lopakodva az éj, zizzen ősziesen a nyárfán a levél... Ezüstszínű haját bontja a hold-anya, a faluban, mintha harangszó bongana... Avart tapos lábam s rémet csöndben, a Fiastyúk föntről, szinte majd leröppen... Mint pityókás ember, ingadozva lépek, mámorossá tették szívem az emlékek... Viszem gyermekkorom szép álmait némán, szebbeket álmodni, öreg vagyok én már...
/
