Irodalmi Szemle, 1999
1999/5-6 - A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL
TALLÓZÓ sok mindenben nézeteltérés van köztünk, ami még elválaszt bennünket... Például az állam ősiségét vagy a többség-kisebbség kérdését illetően némely elmélet az önök esetében is komoly kutatás tárgyát képezi... — Az Elnök úr a magyarság múltjára vagy a jövőjére gondol? A közbeszólás kissé megzavarja; de aztán folyékonyan, mintegy „ha- zá(r)dnak rendületlenül” folytatja: — Mi fel akartunk szabadulni más nemzetek nyomása alól, de éppen úgy nem akarunk elnyomni más nemzeteket. Ennek érdekében készek vagyunk — természetesen megfelelő feltételek mellett — a túlnyomóan magyarlakta területek visszaadásáról tárgyalni... Tudja, hogy jól hangzik, amit mond; de már érzi, hogy nem lesz ereje engedélyt adni a teljes szöveg közlésére... Nem áll módjában — különösen azután, hogy megpillantja a szerkesztőség által javasolt címet: „A felső-magyarországi magyarok visszakapcsolása békés úton?” Elhaladva az újságokba temetkező kávéházak előtt, az olcsó kávézacc s a cukortalan béke ízét érzi szájában. Fél a holnaptól; érzi, hogy fájó sebeket fog kapni a hajdani kisemmizettektől is, azoktól, akik nem értik (honnan is értenék?), hogy minden fajta nemességnek — nemcsak az úri osztályokénak — vége... S még milyen messzire áll ő maga is attól a nemes időhúzástól, amellyel egy korszak visszanéz; nézegeti magát. Lászlóffy Csaba
