Irodalmi Szemle, 1999

1999/5-6 - TALLÓZÓ - Bihari László: A szerelem globális hiánya (beszélgetés Krasznahorkai Lászlóval)

A szerelem globális hiánya

Találkozás Krasznahorkai Lászlóval

Krasznahorkai László új regényében, a Háború és háborúban egy regényről esik szó, ebben négy ember érzékeny búcsút int az európai kultúrának, számba veszi, mi minden volt szép és nagyszerű benne. A Háború és háború szerzője többek között a szerelem érzését is a letűnő értékek közé sorolja.

— Életművének alapvető vonása, hogy a hit és az elveszettség között ingadoznak hősei. Kérem, foglalja össze, mit gondol a mi civilizációnkról a metafizika szemszögéből.

— Hosszú út előzi meg azt, mielőtt az ember elveszíti a hitét. A hit az ember teljesítménye, a legmélyebb sajátsága, ami meghatározza a Földön való berendezkedését. Az ember minden civilizációban kétféleképpen rendezkedett be egyrészt a tapasztalatai, másrészt a metafizikai felismerései alapján. Az amerikai—európai civilizációban e kettő harmóniája felborult: nem most, hanem a tizenötödik század idején. Ezt a fajta megrendülést más civilizációk, mint a dél-amerikai, az afrikai vagy az ázsiai nem élték át. Ami nem menti meg őket attól a krízistől, amelyet a világ uralmi viszonyaiban domináns szerepet játszó amerikai és európai civilizáció kihívása okoz számukra. Ettől függetlenül, az általam kicsit jobban ismert ázsiai civilizációban a metafizikai tudat ma is az élet természetes részét képezi. Sem a buddhizmus, sem a kon- fucianizmus nem veszítette el a területeit. Kínában ez a jellemzően merkantil társadalom praktikusan különválasztotta az élet e két tartományát. Tökéletesen elfogadták, hogy míg az egyik szituációban a világnak nincsenek metafizikai vonatkozásai, addig a másikban mindenképpen vannak. Kínában nem okozott gondot a különböző vallások megjelenése sem. Mondják, hogy a kínai embernek legalább négy oldala van: buddhista, taoista, konfuciánus, valamint legista. Példaként emlegetik, hogy temetésre buddhista papot hív az ember, az individuum problémáit a taoizmusra bízza, míg a társadalomban betöltött szerepét konfuciánus elvek alapján határozza meg, lázadni pedig legista elvekre hivatkozva lázad A kínai civilizáció alapja az a felismerés, hogy a különböző filozófiai megoldások az ember különböző oldalaira vonatkozTALLÓZÓ