Irodalmi Szemle, 1999
1999/5-6 - TALLÓZÓ - Bihari László: A szerelem globális hiánya (beszélgetés Krasznahorkai Lászlóval)
KÖNYVRŐL KÖNYVRE köz kerekedik ki belőle, ami varázsütésekre képes, s aminek ütése bizony csíp egy kicsit, de legalább a „teljesség felé” terel. A meséknek a szerelmeseként nem kívánok azok mélyszerkezeti elemeivel, logikájával, sémáival, eszköztárával, sajátos jegyeivel foglalkozni. Mindezt B. Kovács István a bevezetőben a tudás magas szintjén megteszi. Bennem csak érzetek, villanások vannak. Bennem és a reményteljes olvasóban talán majd valamilyen finom rendet, a múlt világ és a jövő világ felé való nyitottságot teremtik meg ezek a mesék. A szakma bizonyára figyelmének górcsöve alá veszi a könyvet. Az olvasó dolga, érezni magát a mesékben. Táltosaink fönt az égben bőrdobotok feszüljön asszonyok, külön sátratokban szövendő meseszál serdül Járja hallhatatlan táncát mesehegedű szavára roppant idő maradjon benne örök az ember virítson a bolyhos lélegzetű tüdő zsenge szavából erő ne szomorkodjon az Isten Szászi Zoltán
