Irodalmi Szemle, 1999
1999/5-6 - KÖZELKÉP - Gergely Jenő: Esterházy János kereszténysége és a keresztény szociális politika
GERGELY JENŐ Esterházy János kereszténysége és a keresztény szociális politika Gróf Esterházy János keresztény hite, nemzeti tudata és szociális érzéke — amelyeknek keretet a katolikus egyház, a Kárpát-medence felvidéki régiója és a keresztényszocialista párt adtak — máig szóló, sajnosan feledett üzenetet hordoznak az itt élők számára. Hit és haza, nép és nemzet, szociális igazságosság és politikai demokrácia a kulcsszavai ennek a koherens, mert szilárd világnézetből fakadó üzenetnek. Ha pedig ezt a keresztény szociális programot a mai terminológiákkal akarjuk leírni, akkor a perszonalitás, a szolidaritás és a szubszidiaritás kínálkoznak segítségül. Ezek pedig az európai kultúrkörben a működőképes polgári demokráciák etalonjai. A kisebbségi sorsban élő, hívő katolikus és keresztényszocialista Esterházy János hitének és politikai programjának két történelmi előzményét kell kiemelnünk. Az egyik a történelmi Magyarországon lezajló ama folyamat, hogy a magyarsággal együttélő népek, nemzetiségek többsége nem politikai, hanem egyházi-vallási keretek között vált nemzetté. Trianon után azonban a kisebbségi sorsba került magyarság nemzeti megmaradásának, identitásának lettek — a korábbiakhoz képest elsődlegessé váló — kereteivé és hordozóivá egyháziak és vallásuk. Míg az anyaországban élő egyházak szorosabbra vonták kapcsolataikat a magát egyébként kereszténynek és nemzetinek mondó hatalommal, addig a kisebbségi sorsba kerültek éppen az ottani hatalmakkal szemben kínálkoztak a megmaradás mentsváraiként. Egy ilyen felvidéki katolicizmus részeseként élte meg Esterházy János őseitől ráhagyományozott, de a jelen sorskérdéseiből táplálkozó kereszténységét. A másik történelmi előzmény, amelynek autentikus folytatója a felvidéki keresztényszocialista párt és személy szerint a pártelnök Esterházy volt: a XIII. Leó pápa 1891-es Rerum novarum kezdetű szociális enciklikájából fakadó, Magyarországon Prohászka Ottokár, majd még inkább Giesswein Sándor nevéhez köthető keresztény szociális tanítás és mozgalom. Ez a keresztény szociális mozgalom a Felvidéken már 1920 előtt kiépítette központjait: Pozsonyban, Kassán és Ungváron. Amikor bekövetkezett Trianon, a felvidéki keresztényszocializmus nemcsak földrajzilag és az impériumváltozás okán szakadt el a magyarországitól, hanem szellemiségét tekintve is. A felvidéki keresztényszocializmus a megkezdett Giesswein Sándor-i úton haladt tovább, KÖZELKÉP
