Irodalmi Szemle, 1999

1999/5-6 - Andrej Chudoba: Az öreg hölgy titka (elbeszélés)

Andrej Chudoba

Az öreg hölgy titka

A parkban, a nyugdíjas otthon mellett olvadni kezdett a hó. A szecessziós stílusú ablakok közt, az eredeti berendezésből származó mahagóni kerek asztalnál ült a főápolónő, fáradt, nagy szemű negyvenes nő, s vele szemben ült a mérges öreg hölgy, aki szikár és kiégett volt, ősz haját hátul kontyba fonta. Hamuszürke szemei villámokat szórtak, idegesen szorongatta ódivatú, imitált krokodilbőrből készült kézitáskáját.

— Nyűgödják meg, kedves asszonyom Önt nem gúnyolja ki senki, nem is sértegeti, senki sem akarja megbántani önt

— Már megbocsásson, kedveském, én sokkal jobban láttam és hallottam, mint maga. Én nem vagyok senki számára „hé, várjon!”, én nem vagyok akárki... ezt hiteles okirataimmal bizonyíthatom

Reszkető ujjakkal ki akarta nyitni a kézitáskáját.

— Nem kell, ne fáradjon, Matild asszony, én hiszek önnek, nincs szükségem semmiféle iratokra. Én csak arra kérem önt, hogy ne idegeskedjék feleslegesen... hogy nyugodjék meg. Megkínálhatom egy kávéval?

Ennek volt hatása. Az öreg hölgy tekintete megszelídült.

— Kávéval? Kávécskával? Természetesen.

A főápolónő kinyitotta a szomszéd helyiségbe nyíló ajtót

— Helenka! Hozzon a konyhából egy csésze kávét, jó?1

Öt perc múlva a csésze kávé már az asztalon volt. Az öreg hölgy orrcimpái tágra nyíltak.

— Ó, valódi török kávé.

— És valódi porceláncsészében.

— Igen, kedvesem,, igen. A valódi porcelánt én jól ismerem, hiszen éveken át nevelőnő voltam... a legjobb családokban, kérem... a legjobb családokban!

A főápolónő megértette, hogy a vihar elvonult, s a hanghordozása barátságosabb lett.

— Most pedig, Matild asszony, mondja el nekem nyugodtan, mi is történt tulajdonképpen.

Az öreg hölgy beszélni kezdett.

— Mi történt, mi történt... Az az ápolónő, az a bolond fityfiritty, rám nyitotta a szobám ajtaját, és visítani kezdett, mintha nyavalyatörős lenne. Üvöltött, egészen belekékült, két kezét a lába közé tette, mintha a bugyijába eresztett volna, az a bolond tehén!