Irodalmi Szemle, 1999

1999/1-2 - HAGYOMÁNY - Kováts Miklós: Márai Sándor diákévei (tanulmány)

HAGYOMÁNY

kertben; Weinrébéknél, a második emeleten, még mindig zongoráznak a nyitott ablakok mögött.(1) Az új házban "még rövid időre, napokra sem éreztem jól magam”(2'1 — írja Márai. Furkó Zoltán 1990-ben megjelent munkájában(3) mégis a Mészáros utcai ház fényképe szerepel szülői házként. így aztán a Kassán Márai emlékeit kereső idegent ugyancsak félrevezetjük.

Eltérések adódnak már az író családi nevével kapcsolatban is. A hivatalos iratok többségében, az 1926-os Magyar Irodalmi Lexikonban, Furkó és Sze- gedy-Maszák Mihály monográfiájában egyaránt az elfogadott Grosschmid névalak szerepel, de például Rónay László nagyon értékes munkájában még egy „t” is odakerül a név végére, s ennek hatására több kiadványban is ez a névváltozat szerepel. Az író édesapja ilyen néven került be a hatkötetes Szlovák Bibliográfiai Szótárba is.

Még nagyobb a bizonytalanság Márai iskolai tanulmányaival kapcsolatban Az elemi iskola éveivel nincs gond a négy osztályt magánúton végezte. „Ma sem tudom — írja Márai —, miért nem írattak elemiben nyilvános iskolába, s miért oktatott négy éven át magánórákon Emma néni? Állítólag egészségemet féltették...”(4) A műben szereplő Emma néni a valóságban Höpfler Emma tanítónő volt

A gimnáziumi évekkel kapcsolatban már nagyon sok egymásnak ellentmondó adattal találkozhatunk. Furkó Zoltán — az író unokaöccsének közlésére hivatkozva — arról ír, hogy az író a kassai állami főreálgimnáziumban kezdte iskolai pályafutását, s a kassai, majd a gödöllői premontrei főgimnáziumban folytatta tanulmányait.(5) (Könyvében még azt a legendát is megemlíti, hogy az ifjú Márai a Mészáros utcai emeleti lakásból égő papírrepülőket eregetett az utca másik oldalán lévő iskola osztálytermébe, ahol a rettegett tanár éppen osztálytársait feleltette.(6) Szegedy-Maszák monográfiája átveszi Furkó adatait és tévedéseit, még a Gödöllőre való utalást is, pedig az közismert, hogy a pompás gödöllői iskolaépület 1924 szeptemberére készült el, akkor nyílhatott meg a Trianonban elvesztett kassai, rozsnyói és nagyváradi premontrei gimnáziumok pótlására. Rónay óvatosabban fogalmaz, de adatai nem pontosak: „Kassán kezdte tanulmányait..,19l6 októberében került át Eperjesre, a kollégiumba.”(7)

Szerencsére az iskolai értesítőkből pontosan nyomon követhető az ifjú Márai Sándor iskolai pályafutása.

1909 szeptemberében íratták be A Jászóvári Premontrei Kanonokok Kassai Főgimnáziumának I.A osztályába. Két első osztályt nyitottak abban az iskolai évben is, az A osztályba 45 tanuló járt (a B osztályba 47). A gimnáziumba természetesen nemcsak római katolikus tanulókat vettek fel, Márai osztálytársai között volt 5 protestáns, 5 zsidó és 1 görög katolikus is. Az osztályban külön csoportot alkotott a Balassa Zsuzsanna (az írónál Lorántffy Zsuzsanna) által 1647-ben alapított konviktus nyolc egyenruhás lakója, „elszegényedett, keresztény, nemesi, úri családok gyermekei”, például Wengerszky Imre grúf. Többségük (hat tanuló) tandíjmentességet élvezett, „ingyen kaptak lakást, ellátást, tankönyveket, még ruhát is, s ezenfelül bizonyos előjogokat élveztek az iskolában. Mi többiek — írja