Irodalmi Szemle, 1998
1998/1-2 - Mila Haugová versei: Az anyag mozdulatlan vár, Animus, (Ozsvald Árpád fordítása)
MILA HAUGOVÁ Az anyag mozdulatlan vár A barlang emléke. Oly közel a szerelemhez... Halálos sebet hogyan ne ejtsek? Mi az hogy verset írni? Építeni befelé még egy testet? Ágakból rakott fészek, kőhajlék, meleg téli szállás... Női katedrális to l Iszá rnya kból... Nyomok a vadászlány hajában? Nyirkos állati érintés a torkomon (a zsákmány már nem félénk), csak a vér jele, csak gyenge hurok... a pontosan mért csapás mindig magában hordja azt is aki lőtt. Az anyag mozdulatlan vár a mozgásra.
/
