Irodalmi Szemle, 1998
1998/5-6-7 - TUDOMÁNY - Lanstyák István: Magyar nyelvtervezés a Kárpát-medencében a 21. században (2. rész)
LANSTYÁK ISTVÁN Magyar nyelvtervezés a Kárpát-medencében a 21. században (/I tanulmány első része a 3—4. számban jelent meg) 7 Magyarországon is akadnak státustervezési feladatok, de ezek jórészt a magyarországi kisebbségi nyelveket érintik, igaz, ezek helyzetének esetleges megváltoztatása a magyarra is lehet némi kihatással. Ami közvetlenül a magyar nyelvet illeti, Magyarországnak arra is van lehetősége, hogy kedvezően befolyásolja a határon túli magyar közösségek nyelvének sorsát, részben az erre irányuló külpolitikai tevékenységével és a határon túli magyar közösségek sokoldalú támogatásával, részben pedig azzal, hogy lehetőségeihez mérten erősíti nyelvünk nemzetközi státusát és presztízsét (hungarológiai intézetek, magyar nyelvi tanszékek, kulturális intézetek más országokban stb.). A magyar nyelv presztízsének növekedését mindazonáltal talán a legjobban az szolgálja, ha Magyarország gazdaságilag stabil, kulturálisan fejlett, minden tekintetben vonzó országgá alakul, a rendszerváltás óta létrehozott demokratikus intézményrendszerét megőrzi és továbbfejleszti. Mivel a magyar nyelv fennmaradását szolgáló státustervezés a Kárpát-medence peremállamaiban többségi politikai akarat nélkül lehetetlen, rendkívül fontos a kisebbségi politizálás alapjául szolgáló, előretekintő nemzetiség- és ezen belül nyelvpolitikai stratégia és feladatrendszer mielőbbi kimunkálása. „Szomorú valóság: a magyarok egyharmada Magyarországon kívül él, magyarságuk megtartása csak nyelvük megtartásával lehetséges, de nincs semmilyen magyar nyelvi tervezés, nincs állami nyelvpolitika sem. A magyar tudomány adósa nemzetének, a politikusok pedig sötétben tapogatóznak.” (Kontra 1994a:72; 1. még Csernicskó 1997). Elengedhetetlen, hogy ez a stratégia tekintettel legyen a Kárpát-medencei magyarság egészére, s a Kárpát-medencei peremállamok nyelvi helyzetének alapos ismeretén alapuljon. A szorosan vett nyelvpolitikai lépéseken kívül a magyar nyelv fennmaradását szolgáló egyéb kérdések rendezésének szükségességéről sem szabad megfeledkezni. Ilyen pl. a helyi önkormányzatok hatásköre és anyagi helyzete, a közigazgatási egységek megváltoztatásának kisebbségi vetületei, a föld- tulajdon rendezésével kapcsolatos problémák, a kisebbségi és többségi TUDOMÁNY
