Irodalmi Szemle, 1998

1998/5-6-7 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: Holota János és Érsekújvár

TURCZEL LAJOS

emelte ki: „Azt az eszmét, mely a kisebbségi írók verseiben, regényeiben, szellemi hadakozásaiban kelt életre, mozgalmak, ideológiai összecsapások feltisztulásából táplálkozott tovább, s végül a SZEMKE nagy csatornáin át megtette útját azok felé, akikért megszületett: a magyar nép széles rétege felé.” A valószínűleg álnéven szereplő szerző, Böjti László Kemény Gábor akkor megjelent úttörő könyve, az így tűnt el egy gondolat — A felvidéki magyar irodalom története 1918—1938 elismerő reflexiójaként írta a cikket. Az akkor huszonéves Kemény Gábor (később Kemény G. Gábor) a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalomról objektív képet igyekezett adni, s a hivatalos magyarországi kiadópolitika által negatívan kezelt baloldali emigráns írók legjobbjairól is elismerően írt. A könyv példányainak jelentős részét ezért a kiadóban elfektették. Böjti László erről cikke írásakor még nem tudhatott, s a kényes ügy később sem került a nyilvánosság elé. Én csak Kemény G. Gábor levelezéséből szereztem róla tudomást.

Mint már említettem, Holota János az Érsekújvár és Vidékével Budapestről is szoros kapcsolatokat tartott, s gyakran járt haza mérleget csinálni és orvos- landó sérelmeket gyűjteni. E látogatások alkalmával a lap helyi szellemi hátvédjével is gyakran érintkezett. Ezt a hátvédet olyan ifjúsági mozgalmi múltú emberek alkották, mint Berecz Kálmán, Dobossy Imre, a törvényszéken működő Bolya Lajos, s a Sarló kései adeptusának számító Drien Károly polgári iskolai igazgató. Az utolsó kettőről eddig még nem esett szó. Bolya jogot végzett, s tanulmányai vége felé két lírai kötete jelent meg. Aztán a nyitrai törvényszéken dolgozott, de a mozgalmi munkát sem hagyta abba: a Tavaszi Parlamentnek és a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaságnak egyik fő szervezője volt. Drien Károlyt én érsekújvári felsős gimnazista éveimben ismertem meg. Egy osztálytársnőmnek udvarolt, s később a férje lett. Engem olyan könyvekkel és folyóiratokkal ismertetett meg, melyekhez nem tudtam volna hozzájutni. A visszacsatoltság idején kitűnt, hogy Drien nagyon élelmes ember: meg nem tagadott baloldali múltja ellenére polgári iskolai igazgató maradt és még moziengedélyt is kapott.

Magyarország 1944 áprilisában bekövetkezett német megszállása után Holota újvári látogatásai nagyon megritkultak. A nyilas uralom még eltolódott, de a zsidóság helyzete már tragikussá vált. A Sztójay-kormány idején a vidéki zsidóság nagy részét koncentrációs táborokba hurcolták, és szomorúan kell megállapítani, hogy a kormány ez ügyekben felelős belügyminisztere a korábban sok felvidéki zsidónak segítő Jaross Andor volt. Az érsekújvári zsidóság téglagyárba való összegyűjtésére 1944. július 6-án, bevagonírozásukra pedig 11-én került sor.

Ami Holota Jánost és a Holota családot illeti, Jaross őket még a nyilasok uralomra jutása után is védeni igyekezett, de az elvaduló és ellenőrizhetetlenné váló terror akkor már mindent bizonytalanná tett. Újvárban a nyilas vezetők előszedték azokat az aktákat, melyeket még a bécsi döntést követő katonai közigazgatás alatt fektettek le a politikailag megbízhatatlanokról,