Irodalmi Szemle, 1998

1998/5-6-7 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: Holota János és Érsekújvár

TURCZEL LAJOS A csehszlovák pártok közül Újvárban a szociáldemokratáknak volt a leg- rendezettebb szervezetük. Az agrárpártnak a paraszti Holota nagy tekintélye miatt nem volt komolyabb esélye, s az autonómiáért harcoló csehellenes szlo­vák néppárt szavazótábora sem volt jelentős. Az államilag megtűrt kommu­nista párt híveinek többsége a Péróból került ki, s a május 1-jei felvonulásokon az ő csapzott, zilált csoportjuk a szocdemek rendezett sorai mellett szomorú képet nyújtott. A Magyar Nemzeti Párt Érsekújvár környéki politikusai közül Holota igen jó kapcsolatban volt a földbirtokos Jaross Andorral, aki a húszas évek elején szintén a kisgazdapárt fiatal szervezői közé tartozott. Politikai pályája Turchá- nyiéhoz hasonlóan alakult ki, de aztán az 1936-os pártgyűlésen, melyet Újvár­ban hirdettek ki, ő az ellenzék első embere, országos elnök lett. Az előző két vezető ember közül a nemzetközi politikai életben is ismert keresz­tényszocialista Szüllő Géza azért szorult háttérbe, mert az egyesülés az ő párt­ja miatt lett késedelmes. Szent-Ivány József pedig, aki az egyesülést kezdettől hirdette, valószínűleg (betegeskedése miatt) önként hátrált meg; de az is le­hetséges, hogy az ő esetében az aktivizmussal való régi próbálkozását vették még mindig rossz néven. Persze a természetes nemzedékváltás és az akkori­ban programszerűvé lett fiatalítási tendencia is közrejátszott, s így lett az új országos elnök mellett a másik fiatal, a keresztényszocialista gróf Eszterházy János az egyesült párt ügyvezető elnöke. Holota városbírói tisztsége Dél-Szlovákia Magyarországhoz való visszacsatolá­sakor, 1938 novemberében szűnt meg, s utódja az öreg Ölvedi János lett Az Egyesült Magyar Párt 1939-ben a Felvidéki Magyar Párt nevet vette fel; képvise­lőit és szenátorait felvették a magyar országgyűlésbe, és Jaross Andort tárca nél­küli felvidéki miniszterként beemelték a kormányba Feladata a visszacsatolt terület unifikálásának, azaz a magyar közigazgatási és jogi rendszerbe való beil­lesztésének megszervezése volt; ebbe a munkába a közigazgatásban és közjog­ban járatos Holotát is bevonta. 1940 márciusában aztán a felvidéki párt beolvadt a Magyar Élet Pártjába, s a felvidéki minisztérium megszűnt A következő választásokon Holota már nem lépett fel. 1939-től — újvári házát és kertjét megtartva — családjával együtt Budapesten élt; az 1940-es pártbeolvadás után a Belügyminisztériumban miniszteri tanácsosként műkö­dött, s a Gyáriparosok Országos Szövetsége felvidéki fiókjának is elnöke lett. Az utóbbi funkció révén a nagytőkés körökkel is kapcsolatba került, s ennek megfelelően a Holota család a Benczúr utcai fényűzően berendezett lakásban mozgalmas társasági életet élt. A házigazda már családi helyzeténél fogva is nyugatbarát volt, s az angol hadsereg Churchill által tervezett balkáni partra­szállásában bízott, amely megmentette volna Magyarországot a szovjet meg­szállástól. A Holota család középső leánya, Daisy a Magyar Vöröskeresztben dolgozott, és néha érdekes nyugati híreket szerzett. A nyilas időkig szoros kapcsolatot tartott szülővárosával. Az Érsekújvár és Vidéke szerkesztősége az ő házában volt, de a zsidó főszerkesztőt, Sándor De­

Next

/
Thumbnails
Contents