Irodalmi Szemle, 1998
1998/5-6-7 - Dobos László: „A teremtő küzdelem jó érzése...”
AZ IRODALMI SZEMLE 40 ÉVE Ők szerkesztették... Az Irodalmi Szemle 40 éve elképzelhetetlen azok megszólaltatása nélkül, akik a folyóiratot szerkesztették. Hat főszerkesztő jegyezte a Szemlét 1958 és 1998 között. Az alapító főszerkesztő Dobos László (1958—1968). Őt Duba Gyula követte (1968—1983), majd Varga Erzsébet (1983—1990), Grendel Lajos (1990—1992) és Tőzsér Árpád (1992—1996), illetve Fonod Zoltán (1996) következett. A korábbi főszerkesztőket arra kértük, idézzék fel azokat az éveket, amikor ők voltak az Irodalmi Szemle arcélének alakítói és részben az irodalmi élet „bábái”, valamint különböző rendű és rangú támadások célpontjai. így látják a múltat: DOBOS LÁSZLÓ „A teremtő küzdelem jó érzése...” Negyven éve indult útjára az Irodalmi Szemle. Emberöltőnyi idő. Az idő végtelenjében pillanat, számunkra sokkal több. A magam nemzedéke — a háború és a magyarirtások után — a falvak és a kisvárosok félhomályából tűnt elő szinte a szegény ember meséiből. Valami őselemi ösztönnel a városok felé indult el, otthonról. Tanulni, iskolába járni. Itt találkoztunk először a más nyelvvel, egy más valósággal. Lelkűnkben és emlékezetünkben a háború és utóidejének drámáit, tragédiáit hoztuk. És a bujkáló életerőt, a megmaradás életörömét. Belegyalogoltunk valami rózsaszín ködbe, térdig, derékig, nyakig ért a köd. Egy roppant birodalom viharos szele hordta ránk a ködöt... Öröknek mondta magát a birodalom: a birodalmi köd és a birodalmi örökidő. Csehszlovákia voltunk, de a birodalmi gondolkodás, a birodalmi ember levegőjét szívtuk. A birodalmi végtelenség gondolatát és érzését vasalták ránk. Akkor még sok mindent nem tudtunk, nem ismertük a birodalom bestialitá- sait, s nem tudtuk az előttünk lévő idő történéseit, hisztériáit, s a kiszámíthatatlanságát sem. A magunk életélményei, élettörténetei — a katicabogár szárnyának világító pettyeiként — lelkünk rejtekébe zsugorodtak. A nagy rózsaszín köd terhe
