Irodalmi Szemle, 1998

1998/3-4 - MARGÓ - Dénes György: A felleghajtós komédiást Megyerinek hívták (Kétszáz esztendeje született Megyeri Károly)

A felleghajtős komédiást Megyerinek hívták

lankadatlanul működnek, hetente kétszer föllépnek, s Kántorné és Megyeri még az itt megforduló külföldiek előtt is tetszést aratnak.

Hat esztendőt töltött Kassán

1828-ban telepedett meg Kassán, ahol egészen 1833-ig játszott. Berzeviczy Vince irányítása mellett itt tanult a legtöbbet. Pályatársai, Déryné, Fáncsy Lajos, Kántorné, Szentpétery Zsigmond, Egressy Gábor és a többiek erősen hatottak rá, hiszen együtt járták be Felső-Magyarország városait, falvait, s közös erővel oldották meg feladataikat. Midőn 1833-ban a kassai társulat nagyobb fele Budára szegődött, Megyeri is velük tartott. De itt is megőrizte a már Kassán kivívott vezetőszínészi tekintélyét. A Regélő és más lapok már mint a „természetes emberábrázolás” mestereként emlegetik. A Regélő irodalmi-művészeti melléklapja, a Honművész 1834-ben a következő jegyzettel jelenteti meg Megyeri egyetlen hiteles arcképét: „Folyóiratunk lapjai a művészetnek is lévén szentelve, illőnek tartottuk, hogy azokat nemzeti művészeink egyik leg- jelesebbikének képe díszítse. Megyeri úrról méltán mondhatni, hogy ő csel- szövéses, érzékeny, finom szellemű, komoly és víg, illedelmi, megrendítő és több más szerepeknek remek festője. Ő minden szakmányban más és más, mivel gondolkodva veszi fel a tükrözendő személynek caracterét s emberismeretre, tapasztalásra alapítja előadását. Jele, hogy tizenhét évi színész-pályá- ján hasznosan és czéljának megfelelőleg haladott elő. Valódi vezércsillagul szolgálhat ő a magyar színészet még nagyon is zordon ösvényén.”

1837-ben kaput nyit az állandó Pesti Magyar Színház. Megyeri itt már mind vezetőszínészként, mind rendezőként érvényesíti tudását, tehetségét. Rövid megszakításokkal haláláig tagja marad a nemzet színházának.

„Fizetését bujálkodva pazérolni el nem rémül!”

Kárpáti Aurél szerint Megyeri életéről az anekdotákon és szóbeszéden túl alig tudunk valamit. Bajza József annak idején biztatta kortársait, írják meg emlékeiket róla és másokról. Szigligeti Edén kívül senki sem fogott tollat ennek érdekében. Sokan még a nagy színész születési évében is tévedtek. Keresztlevele szerint a megkeresztelt neve: Carolus Franciscus. A szülők neve és állapota: Dominus Emercius Stand et Anna Michnovics. Vallása: catholicus. Lakása: Megyer.

Családi életéről sem tudunk sokat. Annyi bizonyos, hogy kétszer nősült, de családi élete egyik házasságában sem volt zavartalan. A Pest megyei levéltár egy levelet őriz Megyeri második feleségétől, Liszkay Karolinától. Az asszony keresetet indított benne férje ellen. A levelet a Nemzeti Színház igazgatóságának címezte, s azt kérte, férje fizetését a maga és két gyermeke érdekében ezentúl címére folyósítsák, mert férje hűtlenül elhagyta őket. A levél méltatlankodó hangja a házastársak megromlott viszonyáról tanúskodik. Az asszony kiteregeti, hogy Megyeri az első feleségét öngyilkosságba hajszolta, a „fizeté